Priscianus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Priscianus
Priscianus della Robbia OPA Florence.jpg
Életrajzi adatok
Született5. század
Sersel
Elhunyt6. század
Ismeretes mint
Nemzetiség római
Pályafutása
Jelentős munkái Institutionum grammaticarum ll. XVIII
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Priscianus témájú médiaállományokat.

Priscianus, olykor Priscianus Caesariensis (működött a 6. század elején[1]) késő ókori–kora középkori római nyelvész.

Élete[szerkesztés]

A mauretaniai Caesareából származott. Híres nyelvészként és nyelvtantanítóként működött Konstantinápolyban a 6. század elején.[1]

Művei[szerkesztés]

  • Institutionum grammaticarum ll. XVIII. című műve a legterjedelmesebb és legteljesebb napjainkra fennmaradt ókori nyelvtani rendszer. Igen értékes elsősorban az alaktant illető bőséges adatai, és a régi irodalomból vett példagyűjteménye miatt. A két utolsó könyvben levő szüntaxisz főleg Apollonius Dyscolus nyomán halad. Priscianus műve a középkorban a legelterjedtebb tankönyv volt, később pedig nyelvtan rendszerének megalkotásánál szolgált alapként, és hatott a terminológiára.[1]
  • Kisebb grammatikai művek is ismeretesek Priscianustól (De accentibus, De metris comicis, De figuris numerorum), amelyek egyes nyelvtani részleteket tárgyalnak.
  • A De XII versibus Aeneidos című mű az Aeneis egyes énekeinek kezdő verseit nyelvtanilag és metrikailag tárgyalja.[1]
  • A Praeexercitamenta rhetorices kicsiny terjedelmű bevezetés a szónoklattanba.[1]
  • Fennmaradt Priscianusnak egy földrajzi költeménye Periegesis cím alatt. Az írás részben Dionysius hasonló című görög költemény szabad átdolgozása.[1]
  • Priscianus írt versben panegyricust I. Anasztasziosz bizánci császárra.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g Ókori lexikon, Priscianus

Forrás[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Leffler Sámuelː Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 210–211. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap