Postapalota (Pécs)
| Postapalota | |
| Pécs 1 Posta | |
 | |
| Cím | 7601 Pécs, Jókai utca 10. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1902–1904 |
| Építési stílus | Eklektika |
| Tervező | Balázs Ernő |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | posta |
| Tulajdonos | Magyar Posta Zrt. |
| Elhelyezkedése | |
 Postapalota
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 24″, k. h. 18° 13′ 37″46.073419°N 18.226824°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 24″, k. h. 18° 13′ 37″46.073419°N 18.226824°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Postapalota témájú médiaállományokat. | |
A Postapalota Pécs városának egyik legjelentősebb épülete a belvárosban (helyi nevei: Nagyposta, Főposta). Az épület jelenleg is postaként működik, ez a város 1. számú postája.[1] Gótikára hajazó baldachinos szoboralakok, reneszánsz díszítőmotívumok és az oldalhomlokzaton szecessziós betétek teszik az építményt eklektikussá. Az épületen lévő mázas címer, a domborművek és a tetőcserép mind a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült.[2]
Története
[szerkesztés]Pécset a postahivatal az 1800-as évek közepén még a Perczel Miklós utcában volt, ahol egy postamester és a postaszolgálat dolgozott. A megnövekedett igények mellett fejlődött a posta szolgáltatása is, és az egy fő postamester már elégtelenné vált. A postaszolgálatot egyre nehezebb volt ellátni, ezért új szekérpostai, pénz- és levélfelvevői részleggel bővült a hivatal. A technikai fejlődést mutatja, hogy Pozsony után az országban másodikként nyílt meg Pécsett távbeszélőközpont 1885-ben. Ehhez egyre több helyre és nagyobb számú személyzetre volt szükség.[3]
A mai palota felépítése Opris Péter nevéhez fűződik, aki 1887-ben került a pécsi posta élére, amikor az egész országban átszervezésre került a postaszolgálat. Az akkor kialakult kilenc országos központ egyike Pécsre került. Ezt már csak bővítéssel és költözéssel lehetett megoldani. A posta először átkerült a mai Munkácsy Mihály utcába, majd 1900-ban a mai Váradi Antal utcába került át a telefonközpont. Ezután merült fel az ötlete egy minden postai funkciót (pénz- és levélfelvétel, szekérposta, távíró-, és távbeszélőközpont) betöltő épület építésének. A leendő postapalota helyszínét nem volt egyszerű megtalálni. Szóba került a mai Kossuth téren található Zsinagóga mögötti rész, a Jókai tér, illetve a Kert utca és a Deák utca (ma Jókai utca) előtere is. Ezt végül egy közgyűlés segítségével döntötték el, és végül csak egy véletlennek köszönhetően esett a szavazás erre a legutóbbi területre.[3] Az újságban meghirdetett pályázatot a zombori születésű Balázs Ernő építészmérnök terve nyerte el.[3]
Az épület alapozásakor fedezték fel, hogy itt állt Pécs római kori elődjének, Sopianae városának fóruma.[4] Az építkezés 1902-ben kezdődött és két évig tartott. Az épületben egyesítették a postát és a távírókat. Az első emeleten postai irodák voltak, a másodikon pedig egy komplett távbeszélőközpont üzemelt. A régi idők szokásainak megfelelően a postai vezetők szolgálati lakást kaptak. A pécsi postapalota esetében, különleges módon, ezek a lakások az épületen belül helyezkedtek el. Ekkor a postavezetők számára 3 szobás lakások lettek kialakítva, az igazgatónak még ennél is nagyobb lakás járt. Bár voltak régebben olyan tervek is, hogy a tetőtér átalakításával vendégszobák lettek volna kialakítva a más városok postai alkalmazottai számára, ám később az összes lakást végül megszüntették.[3]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 100 éves a Pécsi Postapalota. www.posta.hu. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- ↑ A Postapalota címerei. Gyürüs Lajos, 2020. március 22. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
- ↑ a b c d Régen még szolgálati lakások is voltak a 118 éves pécsi Postapalotában. pecsaktual.hu, 2022. április 23. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
- ↑ Postapalota. [2009. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
Források
[szerkesztés]- Gazda Ferenc: Pécs-Baranya postatörténete
- Pilkhoffer Mónika: A pécsi postapalota építéstörténete
