Portál:Kémia/Kiemelt szócikk/Cikk 11

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium

A nátrium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Na, rendszáma 11. Az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Égetéskor a lángot sárgára festi. Reakcióképessége nagy, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni. Ennek köszönhetően a természetben, elemi állapotban nem, csak vegyületeiben fordul elő. A vízbe dobott nátrium, a víz tetején gyorsan keringve, heves hidrogéngáz (H2) képződéssel járó reakció során (mely az exoterm reakció során fejlődő hőtől meggyullad) maró tulajdonságú nátrium-hidroxiddá alakul. Először Humphry Davy állított elő 1808-ban nátriumot szódából (nátrium-karbonátból) nyert nátrium-hidroxid elektrolízisével. (innen származik az elem angol neve: Sodium.) Manapság nátrium-klorid olvadékának elektrolízisével állítják elő. A Föld tömegének mintegy 2,6%-át adja, és így a 6. leggyakrabban előforduló elem (az alkálifémek közül pedig az első). Legközönségesebb vegyülete a konyhasó (nátrium-klorid), ami a tengerekben hozzávetőleg 3%-os koncentrációban található. Nagy mennyiségben található a sóbányákban. Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található, főként oldott állapotban (Na+ ion formájában). Fontos szerepet játszik az ozmózisnyomás fenntartásában és az ingerületátvitelben. 13 izotópja ismert. Ezek közül csak a 23-as tömegszámú stabil.