Pontoszi líra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pontoszi líra
Pontoszi líra
Pontoszi líra

Más nyelveken
görög: ποντιακή Λύρα
török: karadeniz kemençe
angol: pontic lira
Besorolás
kordofonlant
vonós
Menzúra 280–320 mm[1]
Hangolás három húr kvartonként
Rokon hangszerek fidula, kemençe

A pontoszi líra (görög ποντιακή Λύρα) a pontoszi görög diaszpóra körében, illetve a pontoszi görögök egykori területén, Törökország Fekete-tengeri partvidékén és Grúziában használt vonós hangszer. Csak a nevében líra, hangszertanilag nem a lírák, vagyis járomlantok, hanem a nyeles lantok közé tartozik.[2] Török megfelelője a karadeniz kemençe.

Leírása[szerkesztés]

A pontoszi líra körvonala palack formájú; hosszúkás, vályúszerű teste rövid nyakával, hangolófejével együtt egyetlen darab fából van kifaragva. Teljes hosszúsága 50–60 cm. A fenyőfa tetőn két párhuzamos keskeny, hosszanti hanglyuk van, ezek között áll a húrláb. Dárdaformájú, alul nyitott dobozszerű hangolófeje van elülső állású hangolókulcsokkal. Három húrját többféleképp hangolják, legtöbbször kvart hangközökre.

Használata[szerkesztés]

Függőleges helyzetben használják, a hangszer testét az ülő zenész a térdei közé veszi, álló helyzetben egy szíj tartja. A vonót alsó fogással kezelik. Jellemző a többszólamú játék, a burdonszerű kíséret mellett gyakran kvart-párhuzamban szólal meg a dallam.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Components of the Pontic Lyra (angolul)
  2. A hangszerek Sachs–Hornbostel-féle osztályozásába a 321.322-71 számon illeszthető be: vonóval megszólaltatott doboz-nyaklant. A Bizánci Birodalomban, miután az ógörög líra már feledésbe merült, a líra, vagyis „lüra” (λύρα) hangszernevet vonós hangszerekre alkalmazták.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap