Polje (geológia)
A polje a karsztvidékek legnagyobb zárt mélyedéses formája, melynek kiterjedése 5-500 km². A poljéket a szomszédos hegyektől, ill fennsíkoktól meredek falak választják el. A poljék aljzata akár 50 m-es üledékkel is ki van töltve, amelyek a kopár lejtőkről származnak.
Elnevezése[szerkesztés]
Az ősszláv *polje 'mező' szóból származik. A kifejezés legkorábbi használata földtani műszóként a 19. század végén adatolható.[1] Más nyelveken ugyanígy megvan a kifejezéslás, vö. angol polje, német Polje, görög polye, olasz, spanyol, francia, orosz, török polje 'ugyanaz'.[2] A hazai szakirodalomban először Cholnoky Jenő által jelenik meg.[3]
Kialakulása[szerkesztés]
A poljék kialakulásában a karsztos folyamatok mellett szerkezeti mozgások, törésvonalak is szerepet játszanak. A poljék kialakulását illetően több különböző elmélet és meghatározás is született. (Alább a Cholnoky Jenő-féle elképzelések vannak ismertetve.)
Tektonikus[szerkesztés]
A medence tektonikus mozgás következtében besüllyed.
Kopott[szerkesztés]
A mészkő összlet vékonyan borítja az alatta elhelyezkedő nem karsztos kőzetet. A kioldódott mészkő helyén maradt üregek fölötti mészkőréteg elveszti stabilitását és berogy.
Süllyedt[szerkesztés]
Egy mészkőbe gyűrődött nem karsztos kőzet akadályt képez a felszín alatti vizek útjába, és azokat egy helyre terelve lokálisan intenzívebb üregesedést okoz. Ennek következtében az üregesedett mészkő besüllyed a nem karsztos kőzet nyomása alatt.
A legtöbb polje a Dinári-hegységben található, így Bosznia-Hercegovinában, Szlovéniában, Horvátországban.
Hasznosítása[szerkesztés]
A kopár és száraz karsztfennsíkokon csak a poljékban van vízfolyás és a földműveléshez megfelelő talaj, ezért a falvak is a poljékba települtek. A poljékban így intenzív földművelés zajlik.
Karsztjelenségek[szerkesztés]
- Karsztforrások: A polje szélein karsztforrások nyílhatnak, és a barlangokból előbukkanó folyók vághatnak rajtuk keresztül.
- Estavellék: Időszakos karsztforrások helyei. A vízállás függvényében lehetnek karsztforrások vagy víznyelők.
- Humok: meredek falú kúpkarsztok, amelyek a sima poljealjzatból emelkednek ki.
Növényzete[szerkesztés]
Magyarországon[szerkesztés]
Megoszlanak a vélemények, hogy létezik-e Magyarországon polje a különböző fogalmi meghatározások okán. Leél-Őssy Sándor (1954) a bükki Nagy-fennsÌkon
ilyen formának tartja a Nagy-Mezőt és a Fekete-Sár─Zsidó-rétet.[3]
Források[szerkesztés]
- Dieter Heinrich, Manfred Hergt: Atlasz - Föld. Budapest, Athenaeum Kiadó, 2010.
- https://web.archive.org/web/20140724223059/http://www.karsztfejlodes.hu/kotetek/2005/CHOLNOKY%20KARSZTMORFOL%C3%93GIAI%20MUNK%C3%81SS%C3%81GA%20A%20NEMZETK%C3%96ZI.pdf
- http://www.uni-miskolc.hu/~ecoheves/nagydoktori.pdf
- https://web.archive.org/web/20150517003459/http://oktatas.barlang.hu/alapfoku-jegyzet/geol4.html
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2014. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 19.)
- ↑ a b http://www.uni-miskolc.hu/~ecoheves/nagydoktori.pdf