Pelyvás
Pelyvás (szlovákul Plevník) Pelyvássomfalu településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Vágbesztercétőltól 8 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése "Plevnuk" néven 1354-ből származik, a vágbesztercei váruradalom része volt. A 14. század második felében mintegy 40 lakosa volt, de később egy pestisjárvány teljesen elnéptelenítette. Erre haladt át a Vág mentén a fontos hadiút, mely Lengyelország felé vezetett. 1432-ben a husziták égették fel a környező településekkel együtt. 1439-ben "Plewnyk", 1598-ban "Plewnik" néven szerepel az írott forrásokban. 1529-ben a rablólovag Podmaniczkyak fosztották ki a települést. 1598-ban 27 háza volt. 1720-ban 13 adózója volt. 1784-ben 66 házában 68 család és 442 lakos élt. 1828-ban 52 házában 463 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. 1852-ben birtokainak többsége a Popper család kezébe került. 1869-ben 375 lakosa volt. 1889-ben 90 ház égett le a községben. A vasútvonal 1890-ben épült meg.
Vályi András szerint „PLEVNIK. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Predmérnek szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Rasovnak, első osztálybéli.”[1]
Fényes Elek szerint „Plevnik, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján: 440 kath., 20 zsidó lak., termékeny határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.”[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. Lakói főként idénymunkákból éltek, közülük sokan részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. 1952-ben Somfaluval egyesítették.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 421, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Pelyvássomfalu 1599 lakosából 1585 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Temploma a 19. század közepén épült.
- Kúriája a 19. század elején épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.