Platycercus

Platycercus
	Keleti rozella (Platycercus eximius)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae);
Alcsalád:	Rozellaformák (Platycercinae);
Nemzetség:	Rozellarokonúak (Platycercini);
Nem:	Platycercus; Vigors, 1825
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Platycercus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Platycercus témájú médiaállományokat és Platycercus témájú kategóriát.

A rozella (Platycercus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába és a rozellaformák (Platycercinae) alcsaládjába tartozó nem.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe az alábbi 6 faj tartozik:

Sápadtfejű rozella (Platycercus adscitus)
Tasmán rozella (Platycercus caledonicus)
Karmazsin rozella (Platycercus elegans)
Keleti rozella (Platycercus eximius)
Nyugati rozella (Platycercus icterotis)
Feketefejű rozella (Platycercus venustus)

Tartása, elhelyezés[szerkesztés]

Lakásban tartott madár számára a minimális kalitka méret 80 x 50 x 60 cm-es. Nincs nagy helyigénye, már 100 x 50 x 50 cm-es kalitkában is sikeresen költött. Békés, bizalmas természetű madár, könnyen szelídül, szívós, a betegségekkel szemben ellenálló. Békés természetének köszönhetően más madarakkal együtt tartható. Jól repül, szeret a kalitka alján mászkálni, turkálni. A téli időszakban kint tartható, de védőházikót igényel. Hangja kellemes, ideális szobatárs.

Nemek megkülönböztetése[szerkesztés]

Megfigyelhető, hogy a tojó pofafoltja elmosódottabb, a fején zöldes foltok láthatók, stb. A fiatal madarak tollazata jobbára zöld, néhány vörös nyommal, a sárga pofafolt hiányzik. A fiókák 14 hónapos korban színesednek ki.

Fészkeltetés[szerkesztés]

25 x 25 x 45 cm-es faodú, 7 cm-es röpnyílással. Az odút kb. 15 cm-es magasságig töltsük fel korhadt fadarabkákkal, vagy faforgáccsal. Könnyen költésre bírható. A tojó egyedül kotlik, a fiókákat közösen nevelik fel. Költési időszaka áprilisban szokott kezdődni.