Pikkó herceg és Jutka Perzsi
A Pikkó herceg és Jutka Perzsi az első magyar opera. Zenéjét Chudy József, szövegkönyvét Szalkay Antal írta. Bemutatója 1793-ban volt Budán. Az opera zenéje elveszett.
Az opera története
Kelemen László 1790-ben hozta létre magyar nyelven játszó színházát, a Nemzeti Játszó Társaságot. Három évvel ezután döntött egy magyar nyelvű opera előadásáról. Az opera Haffner Prinz Schnudi und Prinzessin Evakathel című német nyelvű operájának fordításán alapult. A fordítást Szerelemhegyi András végezte, a verseket Szalkay Antal írta. Az eredeti darab a francia tragédiák paródiája volt, és ez a jelleg maradt meg a magyar nyelvű változatban is. Sajátos, és a korra jellemző érdekesség, hogy a szövegíró Szalkay Bécs titkosügynöke, besúgója volt.
Huszonkilenc évvel a Pikkó bemutatását követően, 1822-ben keletkezett Ruzitska József Béla futása című operája, amelynek mind a zenéje, mind a szövege fennmaradt. Ezért egyesek ezt tekintik az első magyar operának.
A darab szövegkönyvét Orbán György is megzenésítette az ezredforduló táján, Pikkó Hertzeg címmel.
Az opera szereplői
Minthogy az opera zenéje elveszett, a szereplők hangfekvése sem ismert.
Szereplő |
---|
Gömböc, tatár kán |
Jutka Perzsi, a lánya |
Pikkó, kalmük herceg |
Dadogó, Pikkó követe |
Raksi és Traksi, a kán hadvezérei |
- Történik: Ypsilon városban, Gömböc székvárosában.
Az opera cselekménye
Pikkó herceg Gömböc kán Ypsilon nevű városa alá érkezik, és megkéri a kán lánya, Jutka Perzsi kezét. A lány is szerelmes, ő is könyörög apjánál, hogy engedje feleségül a kalmük herceghez. Gömböc nemet mond, a két férfi az elmérgesedett vitában válogatott gorombaságokat vág egymás fejéhez. A seregek is összecsapnak, a fiatal herceg győz a csatában, Gömböc pedig meghal. A szerelmes, de apját gyászoló, kétségek között gyötrődő Jutka tőrével öngyilkos lesz, a szerelmes és megrendült Pikkó pedig halálra eszi magát cukrozott mandulával.
A mű színpadra állítása
Az operát 1793. május 6-án mutatták be Budán, „a híd mellett lévő nyári játékszínben”. A megmaradt címlap alapján a főbb szerepeket Váradi úr, Termezky leányasszony és Láng úr alakította, Chudy József vezényelt. A bemutató kirobbanó sikerrel zárult. A közönség lábával dobogott, sapkák és szalagok repültek a levegőben, kereplők szóltak. Az áriákat városszerte énekelték. Az operát egy év alatt 12-szer játszották el, összesen 512 néző tekintette meg. Elragadtatott volt a kritika is, Verseghy Ferenc így írt a Magyar Hírmondóban (a második előadást látta):
„ | Tegnap, úgymint Májusnak 13-dikán, ismét énekeltetett a' Pesti Magyar Theátrumban a' Pikkó Hertzeg nevezetű darab. El-fogott az öröm, a' mint tapasztaltam, hogy várakozásomat az éneklő személyek meg-halagyák. Chudy Urnak musikája olly jó, hogy akármellyik Orchesterbe be-illene. A' versekben foglallt indulatokat a' darabnak tzéllya szerint tökélletesen ki-fejezi, és a' mellett, hogy melódiás eggyügyüségével a' szívre hat, harmoniájával a' fület is gyönyörködteti. Az énekesek, úgymint Termetzky Leányasszony, Várady, Láng, és Kelemen Urak, ki mondhatatlanul többet tettek, mintsem kezdőktül várni lehetett. | ” |
Az opera zenéje nincs meg, csak feltételezések vannak a stílusáról. Eszerint részben magyaros, verbunkos stílusú, részben külföldi, mozarti hatást mutatónak vélik. Sőt, Pikkó és Jutka duettjének szövege alapján (ahol a papa és a mama szavakat ismételgetik) egyenesen A varázsfuvola Papageno–Papagena kettősének hatására lehet következtetni.
Források
- Káldor János. A magyar zenetörténet kistükre. Budapest: Rózsavölgyi, 93–94. o. (1938)
- Az első magyar opera. Tv-film, MTV, 2003. Rendező: Gárdos Péter, főszerkesztő: Rózsa György
- Chudy József szomorú-víg operájának színlapja, 1793