Peterdy Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Peterdy Gábor
Az ország tükre 1863. 145. l.
Az ország tükre 1863. 145. l.
Született 1817. április 18.
Veresegyház magyar
Elhunyt 1892. július 30. (75 évesen)
Budapest magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdasági szakíró, ügyvéd, miniszteri tanácsos
A Wikimédia Commons tartalmaz Peterdy Gábor témájú médiaállományokat.

Saápi és mezőpeterdi Peterdy Gábor (Veresegyház, 1817. április 18. – Budapest, 1892. július 30.) közgazdasági szakíró, ügyvéd, miniszteri tanácsos.

Élete[szerkesztés]

Jogot végzett és ügyvédi diplomát szerzett; közpályáját a szabadságharc alatt kezdte. 1848-49-ben Székesfehérvár polgármestere volt és mint ilyen több száz horvátot fegyverzett le Josip Jelačić hadaiból. 1846-48-ban Európa nagy részét beutazta. A szabadságharc után külföldre menekült, Haynau in effigie fölakasztatta. Később visszatért Magyarországra, ekkor elfogták és az Újépületben sokáig tartották fogva. Mint Magyarország egyik kiváló gazdája szakirodalommal is foglalkozott. 1867-ben a pénzügyminisztériumban osztálytanácsos lett és Lónyay pénzügyminisztersége alatt a vaskoronarendet kapta. 1887-ben mint miniszteri tanácsos lépett nyugalomba. Ezután a földhitelintézetnek volt kormánybiztosa.

Cikkei a Gazdasági Lapokban (1856. Fehérmegyei eszmék a sorvetés és sortrágyázásról, A folytonos termelésről, Gazdasági állapotok Röjtökön, Mac-Cormik aratógépe, ábrával, Gyakorlati tapasztalatok a gazdasági gépek alkalmazásánál, ábrákkal, Haszongazdászat, 1857. Még egy szó a zöld vetéseket pusztító férgekről, Igénytelen nézetek a magyarhoni juhászat körül, 1859. Állattenyésztés és törzskönyvezés, 1860. A legújabb változás küszöbén, 1861. Fowler gőzekéje, A pozsonymegyei gazdasági egyesület gyapjútermelési versenye, Juhászati eszmecserék válaszul Czilchert Róbert úrnak, 1862. Juhászati ügyek, 1863. A földhitelintézet megnyílása küszöbén, 1871. Újabb tapasztalatok a rozsüszögről); a Falusi Gazdában (1856. A folytonos termelésről, 1857. Értekezés a szántásról, 12 arany tiszteletdíjjal jutalmazott pályamunka, Földmívelés); a Magyar Gazdában (1859. A trágyáról, Beltermelés és külpiacz, 1860. A növénytenyészet elmélete, ábr., Vetés körüli tapasztalatok, Mély vetés, A vetés sűrűségéről, Kertelés és fatenyésztés, Újjászületésünk küszöbén); a Gazd. Füzetekben (1862. A gazdászat egyik életkérdése és annak gyakorlati életbeni fejtegetése); a Bud. Szemlében (Új F. XII. A 1868. magyar kir. kincstári uradalmak gazdasági kezelése, XV. 1869. A kincstári uradalmakon levő telepítvény-községek rendezéséről); az Egyesületi Közleményekben (1872. A haszonbérleti rendszer Magyarországban).

Kőnyomatú arcképe: Molnár József munkájában (1859).

Munkája[szerkesztés]

  • A kis-jenői uradalom Arad vármegyében. Pest, 1864. hat tábla rajzzal. (Jószágismertetés. Kiadja a Magyar Gazdasági Egyesület, 3. füzet).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.