Perles József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Perles József
Született 1835. november 25.
Baja
Elhunyt 1894. március 4.
München[1]
Állampolgársága német
Foglalkozása bölcseleti doktor, zsidó teológus és főrabbi
Iskolái Wrocławi Egyetem

Perles József (külföldön: Joseph Perles, Baja, Bács megye, 1835. november 25.München, 1894. március 4.) bölcseleti doktor, zsidó teológus és főrabbi.

Élete[szerkesztés]

A gimnáziumot szülővárosában végezte, ahol atyja Perles Baruch Aser, az ottani zsidó hitközség rabbihelyettese, a teológiai tudományokba bevezette. A teologiát, bölcseleti s nyelvészeti tanulmányait a boroszlói rabbi-szemináriumban, illetve az egyetemen hallgatta. 1862-ben a pozsonyi Brüdergemeinde választotta hitszónokának, 1871-ben a müncheni hitközség rabbijának, ahol haláláig működött. Hazájával és annak tudományos köreivel élénk összeköttettésben állott.

Cikkei a Ben Chananjában (Szeged, 1858-60.).

Munkái[szerkesztés]

  • Zwei gottesdienstliche Verträge, gehalten im israel. Cultus-Tempel zu Baja, am Sabbath ... 5619. (den 24. Sept. 1859) und am ersten Tage des Succothfestes 5620. (den 13. okt. 1859). Pesth, 1859.
  • Melchemata Peschitomiana. Boroszló, 1859.
  • Über den Geist des Commentars des R. Moses b. Nachman zum Pentateuch und über Sein Verhältniss zum Pentateuch-Commentar Raschi's, in: "Monatsschrift" 1858 (megjegyzésekkel kiegészített kiadás, 1860).
  • Die Jüdische Hochzeit in Nachbiblischer Zeit. Leipzig, 1860.
  • Die Leichenfeierlichkeiten im Nachbiblischen Judentum. Breslau, 1861 (engl. Übers. in "Hebrew Characteristics", New York 1875).
  • R. Salomo b. Abraham b. Adereth: Sein Leben und Seine Schriften. Breslau, 1863.
  • Geschichte der Juden in Posen. Breslau, 1865.
  • David Cohen de Lara's Rabbinisches Lexicon Keter Kehunnah. Breslau, 1868.
  • Etymologische Studien zur Kunde der Rabbinischen Sprach- und Alterthumskunde. Breslau, 1871.
  • Zur Rabbinischen Sprach- und Sagenkunde. Breslau, 1873.
  • Thron und Circus des Königs Salomo. Breslau, 1873.
  • Die in einer Münchener Handschrift Aufgefundene Erste Lateinische Uebersetzung des Maimonidischen Führers. Breslau, 1875.
  • Das Buch Arugat Habosem des Abraham b. Asriel. Krotoschin, 1877.
  • Eine Neuerschlossene Quelle über Uriel Acosta. Krotoschin, 1877.
  • Kalonymos b. Kalonymos' Sendschreiben an Joseph Kaspi. München, 1879.
  • Beiträge zur Geschichte der Hebräischen und Aramäischen Studien, 1884.
  • Die Berner Handschrift des Kleinen Aruch, in: "Grätz Jubelschrift". Breslau, 1887.
  • Ahron ben Gerson Aboulrabi : La Légende d´Asnath fille de Dina et femme de Joseph. Paris, 1891
  • Beiträge zur Rabbinischen Sprach- und Altertumskunde. Breslau, 1893.

Források[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)