Ugrás a tartalomhoz

Pattanásosság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pattanásosság
Tizennégy éves serdülő fiú pattanásos homloka
Tizennégy éves serdülő fiú pattanásos homloka
BNO-10L70
BNO-9706.1
Főbb tünetekpattanás
OMIM604324
DiseasesDB10765
MedlinePlus000873
A Wikimédia Commons tartalmaz Pattanásosság témájú médiaállományokat.

A pattanásosság, vagy akné (orvosi nevén acne vulgaris) egy hosszú távú bőrbetegség, amely akkor fordul elő, amikor az elhalt hámsejtek és a bőrből származó olaj eltömítik a szőrtüszőket. Az állapot jellemző tünetei közé tartoznak a mitesszerek vagy fehér foltok, a pattanások, a zsíros bőr és az esetleges hegesedés.[1][2][3] Elsősorban olyan bőrt érint, ahol viszonylag sok faggyúmirigy található, úgymint az arc, a mellkas felső része és a hát.[4] Az ebben szenvedőknél szorongáshoz, csökkent önértékeléshez, és extrém esetekben depresszióhoz vagy öngyilkossági gondolatokhoz vezethet.[5][6]

Okai

[szerkesztés]

Az esetek 80%-ában a genetika a pattanások elsődleges oka.[2] Az étrend és a dohányzás szerepe nem világos, és úgy tűnik, hogy sem a higiénia, sem a napfény hiánya nem játszik jelentős szerepet kialakulásában.[2][7][8] Mindkét nemnél úgy tűnik, hogy az androgénnek nevezett hormonok a mögöttes mechanizmus részét képezik, mivel fokozzák a faggyútermelést.[9] Egy másik gyakori tényező a bőrön jelen lévő Cutibacterium acnes baktérium túlzott elszaporodása.[10]

Kezelése

[szerkesztés]

A pattanások kezelésére rendelkezésre áll az életmódváltás, a gyógyszerek és az orvosi eljárások. Kevesebb egyszerű szénhidrát, például cukor fogyasztása segíthet.[11] Általában az érintett bőrre alkalmazott kezeléseket, például azelainsavat, benzoil-peroxidot és szalicilsavat alkalmaznak.[12] Az antibiotikumok és a retinoidok olyan készítményekben állnak rendelkezésre, amelyeket a bőrön alkalmaznak, és szájon át kell bevenni őket.[12] Az antibiotikumokkal szemben rezisztencia alakulhat ki.[13] A nőknél többféle fogamzásgátló tabletta segít a pattanások elleni küzdelemben.[12] Az izotretinoin tabletták jellemzően súlyos aknéra vannak fenntartva, a lehetséges komolyabb mellékhatások miatt.[12][14] Egyes orvosok a korai és agresszív kezelést szorgalmazzák, hogy csökkentsék az egyénekre gyakorolt általános hosszú távú kedvezőtlen hatásokat.[6]

Epidemiológiája

[szerkesztés]

2015-ben a pattanásosság körülbelül 633 millió embert érintett világszerte, ezzel a nyolcadik leggyakoribb betegség a világon.[15][16] Az akné általában serdülőkorban fordul elő, és a becslések szerint a tinédzserek 80-90%-át érinti a nyugati világban.[17][18][19] Egyes falusi jellegű társadalmak alacsonyabb arányáról számolnak be, mint az iparosodott társadalmakban.[19][20] Gyermekek és felnőttek is érintettek lehetnek a pubertás előtt és akár utána is.[21] Bár a pattanásosság felnőttkorban kevésbé gyakori, a húszas-harmincas éveikben járó érintettek közel felénél továbbra is fennáll, és egy kisebb csoportnak továbbra is gondot okoz még a negyvenes éveikben is.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (2015. november 1.) „Selected Disorders of Skin Appendages--Acne, Alopecia, Hyperhidrosis”. The Medical Clinics of North America 99 (6), 1195–211. o. DOI:10.1016/j.mcna.2015.07.003. PMID 26476248. 
  2. ↑ a b c d (2013. március 1.) „Epidemiology of acne vulgaris”. The British Journal of Dermatology 168 (3), 474–85. o. DOI:10.1111/bjd.12149. PMID 23210645. 
  3. ↑ (2015. szeptember 11.) „Acne vulgaris”. Nature Reviews. Disease Primers 1, 15033. o. DOI:10.1038/nrdp.2015.33. PMID 27227877. 
  4. ↑ Frequently Asked Questions: Acne. U.S. Department of Health and Human Services, Office of Public Health and Science, Office on Women's Health, 2009. július 25. [2016. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 30.)
  5. ↑ (2012. április 1.) „Quality of life measures for acne patients”. Dermatologic Clinics 30 (2), 293–300, ix. o. DOI:10.1016/j.det.2011.11.001. PMID 22284143. 
  6. ↑ a b (2006. július 1.) „Acne and acne scarring - the case for active and early intervention”. Australian Family Physician 35 (7), 503–4. o. [2013. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 16820822. 
  7. ↑ (2012. január 6.) „Acne vulgaris: pathogenesis, treatment, and needs assessment”. Dermatologic Clinics 30 (1), 99–106, viii-ix. o. DOI:10.1016/j.det.2011.09.001. PMID 22117871. 
  8. ↑ (2011. augusztus 11.) „Acne vulgaris in children and adolescents”. Minerva Pediatrica 63 (4), 293–304. o. PMID 21909065. 
  9. ↑ (2005. április 1.) „Clinical practice. Acne”. The New England Journal of Medicine 352 (14), 1463–72. o. DOI:10.1056/NEJMcp033487. PMID 15814882. 
  10. ↑ (2018. október 18.) „Acne Vulgaris”. The New England Journal of Medicine 379 (14), 1343–1352. o. DOI:10.1056/NEJMcp1702493. PMID 30281982. 
  11. ↑ (2014. április 1.) „Diet and acne update: carbohydrates emerge as the main culprit”. Journal of Drugs in Dermatology 13 (4), 428–35. o. PMID 24719062. 
  12. ↑ a b c d (2012. október 1.) „Diagnosis and treatment of acne”. American Family Physician 86 (8), 734–40. o. [2015. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 23062156. 
  13. ↑ (2014. március 15.) „Propionibacterium acnes: an update on its role in the pathogenesis of acne”. Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology 28 (3), 271–8. o. DOI:10.1111/jdv.12224. PMID 23905540. 
  14. ↑ (2018. január 6.) „Efficacy and adverse events of oral isotretinoin for acne: a systematic review”. The British Journal of Dermatology 178 (1), 76–85. o. DOI:10.1111/bjd.15668. PMID 28542914. 
  15. ↑ GBD 2015 Disease Injury Incidence Prevalence Collaborators (2015. december 18.). „Global, regional, and national incidence, prevalence, and years lived with disability for 310 diseases and injuries, 1990-2015: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2015”. Lancet 388 (10053), 1545–1602. o. DOI:10.1016/S0140-6736(16)31678-6. PMID 27733282. (Hozzáférés: 2016. október 18.) 
  16. ↑ (2014. június 21.) „The global burden of skin disease in 2010: an analysis of the prevalence and impact of skin conditions”. The Journal of Investigative Dermatology 134 (6), 1527–1534. o. DOI:10.1038/jid.2013.446. PMID 24166134. (Hozzáférés: 2016. október 18.) 
  17. ↑ (May–June 2011) „Pathways to inflammation: acne pathophysiology”. European Journal of Dermatology 21 (3), 323–33. o. DOI:10.1684/ejd.2011.1357. PMID 21609898. 
  18. ↑ (2013. május 2.) „Acne vulgaris”. BMJ 346 (5), 30–33. o. DOI:10.1136/bmj.f2634. PMID 23657180. 
  19. ↑ a b Acne and Rosacea: Epidemiology, Diagnosis and Treatment [archivált változat]. London: Manson Pub., 8. o. (2011. október 18.). ISBN 978-1-84076-150-4 [archiválás ideje: 2016. július 2.] 
  20. ↑ (2009. április 11.) „Diet and acne: a review of the evidence”. International Journal of Dermatology 48 (4), 339–47. o. DOI:10.1111/j.1365-4632.2009.04002.x. PMID 19335417. 
  21. ↑ (2013. november 16.) „Evaluation and treatment of acne from infancy to preadolescence”. Dermatologic Therapy 26 (6), 462–6. o. DOI:10.1111/dth.12108. PMID 24552409. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az User:Mr. Ibrahem/Acne című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pattanásosság”