Ugrás a tartalomhoz

Paczolay Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paczolay Károly
Született1908. június 12.
Budapest
Elhunyt1968. március 19. (59 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Paczolay Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Paczolay Károly (Budapest, 1908. június 12.[1][2]1968. március 19.) magyar labdarúgó, edző.

Életpályája

[szerkesztés]
Kispesten, 1929. november 11-én
Az 1953 EB U18 győztes csapata: Álló sor balról: Sebes Gusztáv, Mándi Gyula, Pál Tibor, Tichy Lajos, Sebes Gusztáv, Irtási Ferenc, Hajdú László, Dr. Keisz, Nagymáté István, Paczolay Károly (edző), Nagy Imre, Monok Ferenc, Szabó László, Rajna Károly. Guggolnak: Balogh István, Szimcsák II. László, Várhidi Pál (kapus).

A BTK-ban és a KAC-ban játszott jobbszélsőt, majd amikor abbahagyta a játékot, hosszú éveken át edzősködött. Éveket töltött el a Bp. Honvédban. Az UEFA-tornát nyert ifjúsági válogatottnak edzője volt és több budapesti ifjúsági válogatott csapatnál is tevékenykedett. Élete utolsó érveiben a Bp. Honvéd központjában dolgozott.

Paczolay Károly a Kispest AC, a Nemzeti SC és a Salgótarjáni SE csapataiban 100 NB I-es mérkőzésen 16 gólt szerzett. A magyar ifjúsági válogatott 1953-ban vett részt a FIFA által rendezett Nemzetközi Ifjúsági Tornán (1956-tól UEFA-torna, 1981-től EB). A Belgiumban lebonyolított sorozaton a magyar csapat veretlenül, kapott gól nélkül végzett az első helyen. A magyar csapat mérkőzései:

  • Magyarország–Svájc: 4-0,
  • Magyarország–Írország: 4-0,
  • Magyarország–Törökország: 2-0,
  • Magyarország–Jugoszlávia: 2-0.

Családja

[szerkesztés]
  • Szülei: Paczolay János és Lukácsi Rozália voltak. 1936. június 7-én, Budapesten házasságot kötött Waser Friderikával.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]