P6 (mikroarchitektúra)
| P6 | |
| Gyártás | 1995 november 1 |
| Tervező | Intel |
| Max CPU órajel | 233 MHz – 1,40 GHz |
| FSB sebességek | 66 MHz – 133 MHz |
| Utasításkészlet | MMX, kiterjesztések: SSE |
| Architektúra | P6 x86 |
| Magok száma | 1 |
| Magok nevei | Celeron sorozat, Pentium II sorozat, Pentium III sorozat, Pentium Pro sorozat, Pentium II Xeon sorozat, Pentium III Xeon sorozat processzoraiban |
| L1 gyorsítótár | 32 KiB |
| L2 gyorsítótár |
128 KiB – 512 KiB 256 KiB – 2048 KiB (Xeon) |
| Foglalat | Socket 370, Socket 479 |
| Tranzisztorok száma |
7,5M 350 nm
|
| Előd |
P5, változatok: Pentium M, Továbbfejlesztett Pentium M |
| Utód | NetBurst |
A P6 mikroarchitektúra az Intel x86 mikroarchitektúra hatodik generációja, amely az 1995
novemberében bevezetett Pentium Pro mikroprocesszorban jelent meg először. Az architektúrára gyakran
i686-ként is hivatkoznak. A NetBurst mikroarchitektúra váltotta fel
2000-ben, de újraéledt a Pentium M mikroprocesszor-vonalban. A P6 mikroarchitektúra Pentium M változatának
utódja az Intel Core termékcsaládban alkalmazott Core mikroarchitektúra.
A Pentium Pro-tól a Pentium III-ig[szerkesztés]
A P6 mag volt a hatodik generáció az Intel x86-os mikroprocesszorainak sorozatában. A P6 mag első megvalósítása a Pentium Pro processzor volt, amely 1995-ben készült el, és ez volt az eredeti Pentium design (P5) közvetlen utódja.
Számos új technikát a P6 magban alkalmaztak először az Intelnél:
- Spekulatív végrehajtás és soron kívüli végrehajtás (out-of-order execution, az Intelnél saját terminológia szerint dinamikus végrehajtás, dynamic execution) amelyhez új véglegesítő egységek kerültek az utasításvégrehajtó magrendszerbe. Ez csökkentette a futószalag-várakozásokat és részben elősegítette a jobb sebesség-skálázást a Pentium Pro és az azt követő processzoroknál.
- Szuperfutószalagos technika: a Pentium 5 fokozatú utasítás-futószalagját 14 fokozatúra bővítették a Pentium Pro-ban, amely a Pentium III processzorban 10 fokozatúvá alakult, és 12 – 14 fokozatú futószalagot kaptak a Pentium M processzorok.
- Fizikai címkiterjesztés (Physical Address Extension, PAE) és szélesebb 36 bites adatsín a 64 GiB fizikai memória támogatására (egy folyamat lineáris címtere továbbra is 4 GiB-ra korlátozódik).
- Regiszterátnevezés, amely lehetővé teszi a futószalagra került többszörös utasítások hatékonyabb végrehajtását.
- CMOV utasítások, amelyeket erőteljesen használnak az optimizáló fordítóprogramok.
A P6 architektúra három generációt élt meg a Pentium Pro-tól a Pentium III-ig, és széles körben elismert alacsony fogyasztása, kiváló egészértékű számítási teljesítménye és viszonylag magas ciklusonkénti utasításszáma (instructions per cycle, IPC) miatt. A feldolgozómagok P6-os vonalát a NetBurst (P68) architektúra váltotta fel, amely a Pentium 4 processzorban jelent meg először. A NetBurst egy teljesen eltérő elveken alapuló kialakítás, amely leginkább a nagyon hosszú futószalagokra támaszkodik, előnyben részesíti a sokkal magasabb órajelfrekvenciákat, miközben az elérhető IPC értéke alacsonyabb, fogyasztása pedig magasabb.
P6 alapú csipek[szerkesztés]
- Celeron (Covington/Mendocino/Coppermine/Tualatin változatok)
- Pentium Pro
- Pentium II Overdrive (Pentium II csip 387 érintkezős Socket 8 foglalatban)
- Pentium II
- Pentium II Xeon
- Pentium III
- Pentium III Xeon
P6-os változatú Pentium M[szerkesztés]
| P6 Pentium M | |
| Gyártás | 2004 |
| Tervező | Intel |
| Max CPU órajel | 600 MHz – 2,26 GHz |
| FSB sebességek | 400 MT/s – 533 MT/s |
| Utasításkészlet | MMX, kiterjesztések: SSE, SSE2 |
| Architektúra | P6 x86 |
| Magok száma | 1 |
| Magok nevei | A100 sorozat, EP80579 sorozat, Celeron M sorozat, Pentium M sorozat processzoraiban |
| L1 gyorsítótár | 64 KiB |
| L2 gyorsítótár | 512 KiB – 2048 KiB |
| Foglalat | Socket M |
| Tranzisztorok száma |
77M 130 nm (B1, B2)
151M 65 nm (C0, D0) |
| Előd | NetBurst |
| Utód | Enhanced Pentium M |
Banias/Dothan változat[szerkesztés]
P6-os változatú Enhanced Pentium M[szerkesztés]
| P6 Enhanced Pentium M | |
| Gyártás | 2006 |
| Tervező | Intel |
| Max CPU órajel | 1,06 GHz – 2,33 GHz |
| FSB sebességek | 533 MT/s – 667 MT/s |
| Utasításkészlet | MMX, kiterjesztések: SSE, SSE2, SSE3 |
| Architektúra | P6 x86 |
| Magok száma | 1–2 |
| Magok nevei | Celeron M sorozat, Pentium Dual-Core sorozat, Core Solo sorozat, Core Duo sorozat, Xeon LV sorozat processzoraiban |
| L1 gyorsítótár | 64 KiB |
| L2 gyorsítótár |
1 MiB – 2 MB 2 MiB (Xeon) |
| Foglalat | Socket M |
| Tranzisztorok száma | 151M 65 nm (C0, D0) |
| Előd | Pentium M |
| Utód | Intel Core |
A Yonah CPU 2006 januárjában jelent meg a Core márkajelzés alatt. Egy- és kétmagos mobil változatokat árultak Core Solo, Core Duo, és Pentium Dual-Core márkanéven, és szerver-változatokat is kibocsájtottak Xeon LV néven. Ezekben a processzorokban részleges, megelőző megoldásokat alkalmaztak a Pentium M hibáira, hozzáadva azokat a P6 mikroarchitektúrához:
- SSE3 támogatás
- Egy- és kétmagos technológia, 2 MiB osztott L2 gyorsítótárral (a processzor szervezését átstrukturálva)
- Megnövelt FSB sebesség, 533 MT/s vagy 667 MT/s kiépítésben
- 12 fokozatú utasítás-futószalag
Ezek a megoldások részben csak az alacsony fogyasztású CPU-k belső mikroarchitektúrájából következtek, átmenetet alkotva a P6 és a rákövetkező Core mikroarchitektúra között.
Yonah változat[szerkesztés]
- Celeron M 400 sorozat
- Core Solo/Duo
- Pentium Dual-Core T2060/T2080/T2130
- Xeon LV/ULV (Sossaman)
Térkép[szerkesztés]
Utód[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a P6 (microarchitecture) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
