Pásztormadár
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Pastor roseus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
Sturnus roseus | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 A pásztormadár elterjedési területe (Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007, IUCN 2020.1)
költőhely (nyáron)
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pásztormadár témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztormadár témájú médiaállományokat és Pásztormadár témájú kategóriát.
|
A pásztormadár (Pastor roseus), régebbi nevén (Sturnus roseus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi száraz sztyeppjéin, félsivatagos területein él. Télen délre vonulva eljut Indiába és Észak-Afrikába is. Nagy sáskapusztító lévén, követi a rovarokat, így új területekre is elvetődik.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 21–22 centiméter, szárnyfesztávolsága 37–40 centiméter, tömege 67–88 gramm. Fejtollazata, mely a tarkón lelógó, hosszú bóbitát alkot, a nyak mellső része a mellig, a hátsó oldalán a dolmánya kezdetéig fekete, telt ibolyás ércfénnyel, szárnya, farka, alsó és felső farkfedői, lábszára fekete, acélzöldes fénnyel, egyéb részei halvány rózsaszínűek. Csőre rózsaszínű, szeme barna, rendkívül erőteljes lába vörösesbarna. A nemek különböznek.
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rovarokat, néha pókokat és gyümölcsöt eszik.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sziklás helyeken telepesen költ. Fészkét fűcsomókból, szalmából és levelekből építi, szőrrel és tollal béleli ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 11-14 napig költ.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Inváziós faj, egyes években meg sem jelenik a Kárpát-medencében, más években hatalmas rajokban érkezik. Az invázió tetőpontján tömegesen fészkelhet is, nagy telepekben. Költőhelyei az Alföldön, főként a Hortobágyon és környékén alakulhatnak ki. Többnyire nádtetős istállókon, hodályokon vannak. Régebben általában sáskajárást követve jutottak el hozzánk. Általában május környékén érkezik.
_in_Vadodara_W_Malaysia_016.jpg) |
Védettsége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Iucnredlist.org: "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2012. október 29. (angolul)
- ↑ Jboyd.net Taxo: "Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása szerint Pastor roseus". Hozzáférés: 2012. október 29. (angolul)
- ↑ Itis.gov: "Itis rendszerbesorolása szerint Sturnus roseus". Hozzáférés: 2012. október 29. (angolul)
- ↑ Birdlife.org: "Birdlife.org szerinti rendszerbesorolása szerint Sturnus roseus". Hozzáférés: 2012. október 29.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) (angolul) - "Az MME Monitoring Központjának adatlapja". 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 30.
- Brehm: Az állatok világa
- Birding.hu – magyar neve
