Otar Csiladze
| Otar Csiladze | |
 | |
| Született | ოთარ ჭილაძე 1933. március 20.[1][2] Sighnaghi[3] |
| Elhunyt | 2009. október 1. (76 évesen)[4][5][1][2] Tbiliszi |
| Állampolgársága | grúz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Tbiliszi Állami Egyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Mtacminda Pantheon |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otar Csiladze témájú médiaállományokat. | |
Otar Csiladze (grúz nyelven: ოთარ ჭილაძე) (Signahi, Kaheti, 1933. március 20. – Tbiliszi, 2009. október 1.) grúz költő, próza- és drámaíró, újságíró.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 20. század második felének egyik legjelentősebb grúz írója. Verseit az ötvenes évek elején kezdte publikálni. A Tbiliszi Egyetemen végzett 1956-ban újságírás szakon. Az irodalmi zsurnalisztika érdekelte, 1997-től főszerkesztője volt a Mnatobi irodalmi magazinnak. Sokat foglalkozott az antik mítoszokkal valamint Grúzia és Európa kulturális kapcsolódásaival. A kilencvenes években kétszer jelölték Irodalmi Nobel-díjra. 1983-ban Rusztaveli-díjat kapott. Haláláig tekintélynek számított Grúzia intellektuális életében.
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ment egy ember az úton; ford. Hegyi Imre; Magvető, Bp., 1983 (Világkönyvtár)
- Bárki, aki rám talál...; ford. Balkó Ágnes; Magvető, Bp., 1984 (Világkönyvtár)
- Vasszínház; ford. Balkó Ágnes; Magvető, Bp., 1986 (Világkönyvtár)
Néhány verse Rab Zsuzsa fordításában jelent meg az Ívótülök. Száz grúz vers (1975) kötetben, a Férjhez mennek az angyalok és a Ma mondd! antológiákban (1984).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "The Fine Art Archive". Hozzáférés: 2021. április 1.
- 1 2 "საქართველოს ბიოგრაფიული ლექსიკონი". Biographical Dictionary of Georgia (grúz nyelven). Hozzáférés: 2018. március 21.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 18.
- ↑ "www.interpressnews.ge/ge/index.php/permalink/111310.html&hd_line=1".
- ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Otar Tschiladze" (német nyelven). Matthes-Seitz Verlag. 2018. május 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 19.
- Jan Koneffke (2015). "Otar Tschiladze – Georgische Seelengeschichte" (német nyelven). deutschlandfunk.de. 2018. május 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 19.
