Onno Klopp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Onno Klopp
Onno Klopp (um 1860).jpg
Élete
Született 1822. október 9.
Leer, Németország
Elhunyt 1903. augusztus 9. (80 évesen)
Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Onno Klopp témájú médiaállományokat.

Onno Klopp (Leer, Frízország, 1822. október 9.Bécs, 1903. augusztus 9.) német történetíró.

Életrajza[szerkesztés]

Tanulmányai végeztével Osnabrückben kapott tanári állást, majd V. György hannoveri király udvarába került, aki a hannoveri levéltár élére állította. Számos munkát írt, de valamennyit elfogult felekezeti avagy partikularisztikus nemzetiségi szempontból. A német történet keretébe vágó műveiben élesen megtámadja Poroszországot. Így mindjárt első művében: Geschichte Ostfrieslands (Hannover, 1854-58, 3 kötet); Friedrich II. und die deutsche Nation (Schaffhausen, 1860, 2. kiad. 1867); Tilly im 30-jährigen Krieg (Stuttgart, 1861, 2 kötet), a II. kiad. Geschichte des 30-järigen Krieges bis zum tode Gustav Adolfs cím alatt jelent meg (2. kötet 1890-1892). Amikor a poroszok 1866-ban V. György királyt országából elűzték, Klopp Hietzingbe kísérte urát és ott trónigényeinek védelmére több könyvet írt: Der Erbfeind Deutschlands; Der Berliner Hochverratsprozess wider den Staatsminister Graf Platen; Die Hannoveraner von Eisenach; Das preussiche Verfahren in der Vermögenssache des Königs von Hannover (1867-68). Hietzingben 1874-ben át is tért a katolikus hitre. V. György halála után megírta annak életrajzát (1878), később pedig Károly Lajos főherceg udvarához került mint a főherceg gyermekeinek tanára. Irodalmi munkásságát új állásában is folytatta, és mert Leibniz összes műveinek kiadását a hannoveri levéltárból való kitiltatása folytán be nem fejezhette (csak 11 kötet jelent meg), új nagy munka megírásához fogott: Der Fall des Hauses Stuart und die Succession des Hauses Hannover in Gross-Britannien und Irland, im Zusammenhang der europäischen Angelegenheiten (összesen 14 kötet, Bécs, 1875-87), mely munka nagyobbrészt levéltári alapon készült, de felekezeti szempontja miatt még sem aratott nagy sikert. Magyarország történetével kapcsolatos: Das Jahr 1683 und der folgende grosse Türkenkrieg (Graz, 1882) és a Corrispondenza epistolare tra Leopoldo I. Imperatore ed il Padre Marco d'Aviano (u. o. 1888).

Forrás[szerkesztés]