Ola (Oroszország)

Ola (Ола)
Ola címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Magadani terület
Járás	Olai járás
Irányítószám	685910
Körzethívószám	41341
Népesség
Teljes népesség	827 fő (1924) 193 fő (1926) 677 fő (1939) 3842 fő (1959) 6295 fő (1970) 8223 fő (1979) 10 122 fő (1989) 6842 fő (2002) 6363 fő (2009) 6215 fő (2010) 6214 fő (2011) 6233 fő (2012) 6194 fő (2013) 6175 fő (2014) 6191 fő (2015) 6205 fő (2016) 6229 fő (2017) 6257 fő (2018) 6117 fő (2019) 6070 fő (2020) 5704 fő (2021) 5643 fő (2023)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+11:00 (Magadani idő)
Elhelyezkedése
Ola Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 59° 33′, k. h. 151° 17′59.55, 151.28333333333
Ola Pozíció a Magadani terület térképén
Ola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ola témájú médiaállományokat.

Ola (cirill betűkkel О́ла) 6070 lakosú városi típusú település Oroszország ázsiai részén, a Magadani terület Olai járásában.

Elhelyezkedése

Ola az Ohotszki-tenger partján, Magadantól mintegy 30 kilométerre keletre helyezkedik el, az északi szélesség 59° 33′-én (nagyjából Stockholmmal egy szélességi körön) és a keleti hosszúság 151° 17′-én (közelítőleg a Sydney-n áthaladó hosszúsági körön). A város az Ola folyó torkolatánál, annak bal partján terül el.

Éghajlat

Ola klímája zord. A tipikus nyári hőmérséklet 10–12°C, a téli -5 és -20°C között van.

Történelem

Ola első fennmaradt említése a 17. század közepéről származik. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor 1893-ban megnyílt a Szejmcsan – Ola postaút, és Ola kereskedelmi központtá vált. A kereskedelem fejlődésével párhuzamosan megjelentek az orosz központi hatalom képviselői is, és Olában iskola és templom épült.

A szovjethatalom 1923 júliusában vetette meg a lábát Olában, miután megérkeztek a Vörös Hadsereg csapatai és megalakult a helyi forradalmi tanács. 1926 januárjában megalakult az Olai központú Olai járás. A járás többszöri közigazgatási átszervezés után 1953-tól kezdődően az akkor megalakult Magadani terület része lett. 1931-ben Olában is lezajlott a mezőgazdaság szövetkezetesítése: megalakult a Puty Szevera ('Észak útja') termelőszövetkezet. 1941 januárjában megalakult a járási pártbizottság.

A második világháború eleinte csak közvetve érintette Olát; a város távol esett a hadműveleti területektől. A helyi lakosok adományokat gyűjtöttek a fronton szolgáló katonák számára. A besorozott olai fiatalok csak a háború legutolsó, Japán elleni fázisában harcoltak Szahalinon és a Kuril-szigeteken.

Kultúra

Olában helytörténeti múzeum mutatja be a város és a járás történetét. A múzeum, amely 1976. április 27-én nyitotta meg kapuit, az Olai járás megalapításának ötvenedik évfordulójára alakult meg. A látogatók eredetileg 826 muzeális tárgyat láthattak az 50 négyzetméteres kiállítótérben. Az 1990-es években a múzeum átköltözött jelenlegi helyére, az Úttörőházba. Az új helyszínen mintegy 220 négyzetméteren 5817 kiállítási tárgyat őriznek. A múzeumot évente mintegy 5500 ember látogatja, köztük amerikai, német, japán és kanadai vendégek is (dacára annak, hogy a külföldi vendégek az orosz állampolgárok számára megállapított 5 rubeles belépődíj kétszeresét fizetik).

A helység kulturális nevezetességei közé tartozik még D. A. Tatyilov szobra. Tatyilov a fehérgárdisták elleni harc helyi szervezője volt a polgárháború idején. A szobrot 1967-ben állították.