Nyugati hosszúcsőrű hangyászsün
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Zaglossus bruijni Peters & Doria, 1876 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nyugati hosszúcsőrű hangyászsün témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati hosszúcsőrű hangyászsün témájú kategóriát.
|
A nyugati hosszúcsőrű hangyászsün (Zaglossus bruijni), vagy egyszerűen hosszúcsőrű hangyászsün, a kloákások (Monotremata) rendjébe és a hangyászsünfélék (Tachyglossidae) családjába tartozó Zaglossus nem egy faja.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Indonézia Új-Guinea szigetéhez tartozó területének nyugati részén él. 1300-4000 méteres magasságaiban fordul elő. Fosszilis leletei előkerültek Ausztráliából is, ahonnan feltehetően az éghajlat fokozatos felmelegedés miatt pusztult ki.
Megjelenés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza átlagosan 45-77,5 centiméter, súlya 5-16,5 kilogramm. Gyakorlatilag nincs farka.[1]
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rövidcsőrű hangyászsünnel ellentétben elsősorban talajlakó férgekkel táplálkozik. A faj fő zsákmányállata az új-guineai földigiliszta.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tojásokat rak, de az utódait anyatejjel táplálja. Hasán erszény található, amiben egy ideig a tojásait, aztán az utódait tartja, amíg ki nem nő azok tüskéje.
Ellenségei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ragadozók ellen úgy védekezik, hogy függőlegesen (mind a négy lábával) beássa magát a földbe. Képes egy perc alatt eltűnni úgy, hogy csak a tüskéi látszanak ki.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20110112.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - Angol nyelvű fajleírás
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Whitfield, Philip. Nagy, Márta: Állatvilág : Scolar kalauz gyerekeknek. 2000. ISBN 963-9193-39-9 Hozzáférés: 2021. augusztus 16.
