Nymphenburgi kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nymphenburgi kastély
(Schloss Nymphenburg)
Ország Németország
Település München
Épült 1664–1675
Építtető Ferdinánd Mária bajor választófejedelem
Tervező Enrico Zucalli, Giovanni Antonio Viscardi, Joseph Effner
Építész Agostino Barelli
Stílus barokk
Család Wittelsbachok

Elhelyezkedése
Nymphenburgi kastély (München)
Nymphenburgi kastély
Nymphenburgi kastély
Pozíció München térképén
é. sz. 48° 09′ 29″, k. h. 11° 30′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 29″, k. h. 11° 30′ 13″
Nymphenburgi kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nymphenburgi kastély témájú médiaállományokat.

A nymphenburgi kastély egy barokk stílusban épült kastély Münchenben. A Wittelsbachok nyári rezidenciájaként először a középső traktus készült el. A munkát Agostino Barelli kezdte el 1664-ben olasz vidéki palazzók stílusában, majd Enrico Zuccalli folytatta 1673-tól, és két évvel később be is fejezte. Giovanni Antonio Viscardi 1702 és 1704 között négy lakótömböt és az ezeket a főépülettel összekötő szárnyakat építette meg. 1719-ben a déli részen kiegészült az udvari lóistállóval, majd 1723-ban északon a narancsház (Orangerie) is elkészült. Az épület északkeleti végén kapott helyet a nymphenburgi porcelánmanufaktúra 1747-ben. III. Miksa József választófejedelem újabb átépítést hajtatott végre a kastélyon belül, az ő nevéhez fűződik a díszterem kialakítása. Végül I. Lajos király megbízásából jött létre a Szép nők galériája 1827 és 1850 között, ahol 38 női portré található.

A kastély egy hatalmas épületegyüttes, amelynek középső része látogatható. Hatalmas park tartozik hozzá több tóval és az őket összekötő csatornarendszerrel. A park növényzetét nem nyírják mértani pontossággal, inkább hagyják természetes növekedésüket, ennek köszönhetően a park ösvényei szinte végig árnyékosak. A sok víz és a kristálytiszta levegő még a nyári kánikulában is kellemes felüdülést nyújt. A parkban többféle vízimadár éli gondtalan életét, és nevelgeti fiókáit. A kastély egyik szárnyában van a kocsi-, és szánmúzeum, az emeleten egy porcelánmúzeum is található.

Irodalom[szerkesztés]

  • Georg Dehio: Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler. Bayern IV, München und Oberbayern. Darmstadt, 1990. (Abschnitt München, Schloßanlage Nymphenburg)
  • Gerhard Hojer u. Elmar D. Schmid (Bearb.): Nymphenburg: Schloss, Park und Burgen. Amtlicher Führer. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser und Seen, 22. Aufl., München, 1999, ISBN 3-932982-16-9
  • Helga Voigt: Bei den Wittelsbachern zu Hause: Schloss Nymphenburg und sein Park. In: Stattreisen München e.V. (szerk.): Spaziergänge in die Vergangenheit Münchens, 1. Aufl., Ars-vivendi-Verlag, Cadolzburg, 2004, 26–34, ISBN 3-89716-497-3
  • Georg A. Gut: Schloss Nymphenburg: die Vorgeschichte und die drei Durchblicke im Park. Gut Verlag, München, 2004
  • Horst Lohmann (Verf.), Museumspädagogisches Zentrum (Hrsg.): Im Sommerschloß der Wittelsbacher: Nymphenburg, Schloß und Park; ein Arbeitsheft des MPZ. 7. Aufl., Museumspädagogisches Zentrum, München, 1987
  • Gerhard Hojer (átdolg.): Die Schönheitsgalerie König Ludwigs I.. Verlag Schnell & Steiner München, 2. Aufl. 1983, ISBN 3-7954-0705-2
  • Norbert Hierl-Deronco: Es ist eine Lust zu bauen: von Bauherren, Bauleuten und vom Bauen im Barock in Kurbayern – Franken – Rheinland, Krailling, 2001, ISBN 3-929884-08-9
  • Jean Louis Schlim: Ludwig II. – Traum und Technik. MünchenVerlag, München, 2010, ISBN 978-3-937090-43-6. Springbrunnen und Brunnenhaus im Schlosspark Nymphenburg

Források[szerkesztés]

  • Gerhard Hojer és Elmar D. Schmid: Nymphenburg: Schloss, Park und Burgen. Amtlicher Führer. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser und Seen, 22. kiadás, München, 1999, ISBN 3-932982-16-9

További információk[szerkesztés]