Nymphenburgi kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nymphenburgi kastély (Schloss Nymphenburg)
Image-Schloss Nymphenburg Munich CC edit3.jpg
Ország Németország
Település München
Épült 1664–1675
Építtető Ferdinánd Mária bajor választófejedelem
Tervező Enrico Zucalli, Giovanni Antonio Viscardi, Joseph Effner
Építész Agostino Barelli
Stílus barokk
Család Wittelsbachok
Elhelyezkedése
Nymphenburgi kastély (München)
Nymphenburgi kastély
Nymphenburgi kastély
Pozíció München térképén
é. sz. 48° 09′ 29″, k. h. 11° 30′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 29″, k. h. 11° 30′ 13″
Nymphenburgi kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nymphenburgi kastély témájú médiaállományokat.

A nymphenburgi kastély egy barokk stílusban épült kastély Münchenben. A Wittelsbachok nyári rezidenciájaként először a középső traktus készült el. A munkát Agostino Barelli kezdte el 1664-ben olasz vidéki palazziók stílusában, majd Enrico Zuccalli folytatta 1673-tól és két évvel később be is fejezte. Giovanni Antonio Viscardi 1702 és 1704 között négy lakótömböt és az ezeket a főépülettel összekötő szárnyakat építette meg. 1719-ben a déli részen kiegészült az udvari lóistállóval, majd 1723-ban északon a narancsház (Orangerie) is elkészült. Az épület északkeleti végén kapott helyet a nymphenburgi porcelánmanufaktúra 1747-ben. III. Miksa József választófejedelem újabb átépítést hajtott végre a kastélyon belül, az ő nevéhez fűződik a díszterem kialakítása. Végül I. Lajos király megbízásából jött létre a Szép nők galériája 1827 és 1850 között, ahol 38 női portré található.

A kastély egy hatalmas épületegyüttes, amelynek középső része látogatható. A kastélyhoz hatalmas park tartozik több tóval és az azokat összekötő csatornarendszerrel. A park növényzetét nem nyírják mértani pontossággal, inkább hagyják természetes növekedésüket, ennek köszönhetően a park ösvényei szinte végig árnyékosak. A sok víz és a kristálytiszta levegő még a nyári kánikulában is kellemes felüdülést nyújt. A parkban többféle vízimadár éli gondtalan életét és nevelgeti fiókáit. A kastély egyik szárnyában van a kocsi-, és szánmúzeum, a emeleten egy porcelánmúzeum is található.

Irodalom[szerkesztés]

  • Georg Dehio: Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler. Bayern IV, München und Oberbayern. Darmstadt 1990. (Abschnitt München, Schloßanlage Nymphenburg)
  • Gerhard Hojer u. Elmar D. Schmid (Bearb.): Nymphenburg: Schloss, Park und Burgen. Amtlicher Führer. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser und Seen, 22. Aufl., München 1999, ISBN 3-932982-16-9
  • Helga Voigt: Bei den Wittelsbachern zu Hause: Schloss Nymphenburg und sein Park. In: Stattreisen München e.V. (Hrsg.): Spaziergänge in die Vergangenheit Münchens, 1. Aufl., Ars-vivendi-Verlag, Cadolzburg 2004, S. 26-34, ISBN 3-89716-497-3
  • Georg A. Gut: Schloss Nymphenburg: die Vorgeschichte und die drei Durchblicke im Park. Gut Verlag, München 2004.
  • Horst Lohmann (Verf.), Museumspädagogisches Zentrum (Hrsg.): Im Sommerschloß der Wittelsbacher: Nymphenburg, Schloß und Park; ein Arbeitsheft des MPZ. 7. Aufl., Museumspädagogisches Zentrum, München 1987.
  • Gerhard Hojer (Bearb.): Die Schönheitsgalerie König Ludwigs I.. Verlag Schnell & Steiner München, 2. Aufl. 1983, ISBN 3-7954-0705-2
  • Norbert Hierl-Deronco: Es ist eine Lust zu bauen : von Bauherren, Bauleuten und vom Bauen im Barock in Kurbayern - Franken - Rheinland, Krailling 2001, ISBN 3-929884-08-9
  • Jean Louis Schlim: Ludwig II. - Traum und Technik. MünchenVerlag, München 2010, ISBN 978-3-937090-43-6. Springbrunnen und Brunnenhaus im Schlosspark Nymphenburg.

Források[szerkesztés]

  • Gerhard Hojer és Elmar D. Schmid: Nymphenburg: Schloss, Park und Burgen. Amtlicher Führer. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser und Seen, 22. kiadás, München 1999, ISBN 3-932982-16-9

További információk[szerkesztés]