Nyaszvizs
| Nyaszvizs (Нясвіж) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Alapítás éve | 1223 | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám | +375 1770 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 968 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 182 m | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 13′, k. h. 26° 40′53.216667°N 26.666667°EKoordináták: é. sz. 53° 13′, k. h. 26° 40′53.216667°N 26.666667°E | |||
 | |||
| Nyaszvizs weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyaszvizs témájú médiaállományokat. | |||
Nyaszvizs (belaruszul: Нясвіж; oroszul Несвиж, Nyeszvizs; litvánul: Nesvyžius; lengyelül: Nieśwież) kisváros és a Nyaszvizsi járás székhelye Fehéroroszország Minszki területének déli részén, 2006-os becsült népessége 12,8 ezer fő [1]. Minszktől 100 km-re délnyugatra, Sztovbcitól 30 km-re délre fekszik. Régi műemlékváros, fő nevezetessége a Radziwiłł-család kastélya, melyet 2005-ben a világörökség részének nyilvánítottak.
Történelem
[szerkesztés]A város első írásos említése 1223-ból származik. A Radziwiłł-család a 16. században szerezte meg és itt alakította ki fő rezidenciáját, melyet egészen a 20. századig birtokolt. A 16. század második felében itáliai építészek alakították ki a város mai arculatát, itt épült fel az akkori Lengyelország első barokk temploma, a jezsuiták temploma. 1562-ben itt nyomtatta Szemjon Budnij az első belarusz nyelvű könyvet. Maga a várkastély a 16.-17. század fordulóján épült. Nyaszvizs 1586-ban kapta meg a városi jogokat, 1772-ben az Orosz Birodalomhoz csatolták. A Radziwiłłek 1812-ben Napóleon oldalára álltak, így elveszítették itteni birtokaikat, de később visszakapták azokat. 1920-1939 között a város Lengyelország-hoz tartozott. 1941. június 26. – 1944. július 4. között német megszállás alatt volt.
Gazdaság
[szerkesztés]Nyaszvizs legfontosabb gazdasági ágazata az idegenforgalom, mely az 1990-es évek óta lendült fel, a kastélynak a Világörökség részévé nyilvánítása óta folyamatosan növekszik a látogatók száma. Könnyű- és élelmiszeripara is van, közelében ásványvíz-lelőhelyek.
Városszerkezet, látnivalók
[szerkesztés]A várost az Usa-folyó osztja két részre, melyen a Radziwiłłek 4 tavat duzzasztottak fel, ezek (északról délre) a Gyikij-, Ivanova-, Gyevicsij- és Albjanszkij-tavak. Az óváros a folyó nyugati oldalán terül el, fő tengelye a Lenin-utca, mely az Usa-hídon túl a Szlucki-utcában folytatódik. A kastélykomplexum és a hozzá tartozó angolpark az Ivanova- és a Gyikij-tó partján fekszik. A kastélyba az Ivanova-tó felett egy híd vezet. A kastély-komplexum bejáratánál egy kis téren a jezsuiták által 1587-1593 között építtetett barokk plébániatemplom, mely egyben a Radziwiłł-család temetkezőhelye volt. A templom a római Il Gesù-templom mintájára épült kupolás bazilika, melyet Giovanni Maria Bernardoni (1541-1605) itáliai építész emelt. Barokk freskói az 1760-as évekből származnak, főoltárát velencei szobrászok készítették 1583-ban. Közvetlenül mellette áll a gótikus-reneszánsz stílusú vártorony (Zamkovaja basnya). A templommal szemben található a vele egyidős plébánia épülete, valamint a belarusz nyelvű nyomda alapítójának, Szemjon Budnijnak a szobra.
Az Usa-híd lábánál a barokk stílusú, 1690-ben épült Szlucki-kapu, amely a hídfő és város védelmét szolgálta. A főtéren az 1596-ban épült városháza (ratusa) és vele egybeépült árkádos kereskedősor vonja magára a figyelmet a járási tanács modern épületével szemben. Értékes műemlék még a ma kollégiumként szolgáló egykori bencés kolostor barokk stílusban, 1763-ban épült harangtornya. A Lenin utca nyugati végénél található a városi múzeum téglaépülete. A várostól délre Alba falu mellett alakították ki a Radziwiłłek nyári rezidenciájukat, melyből mára csak a hozzá tartozó 16.-18. századi hatalmas park maradt meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2024 and the average annual population for 2023 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
További információk
[szerkesztés]
