Numa Denis Fustel de Coulanges

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Numa Denis Fustel de Coulanges
Numa Fustel de Coulanges.jpg
Született 1830. március 18.[1][2][3][4][5][6]
Párizs
Elhunyt 1889. szeptember 12. (59 évesen)[1][3][4][5][6]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása történész
Tisztség igazgató (1880–1883, École normale supérieure)
Iskolái
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje
  • Prix Thérouanne
  • Montyon Prize - Literary (1864)
A Wikimédia Commons tartalmaz Numa Denis Fustel de Coulanges témájú médiaállományokat.

Numa Denis Fustel de Coulanges (Párizs, 1830. március 18.Massy (Essonne), 1889. szeptember 12.) francia történész.

Élete[szerkesztés]

Az École Normale supérieure végeztével eleinte Amiensben, azután pedig a párisi Lycée St.-Louis-ban tanított. 1861–71-ig a strassburgi egyetemen működött, 1875-ben az École Normale-hoz helyezték át, majd utóbb a Sorbonne-on tartott előadásokat. Az akadémia 1875-ben választotta meg tagjának. Fustel de Coulanges rendkívül alapos, igazán kiváló tudós volt, amellett pedig szeretetreméltó ember.

Művei[szerkesztés]

Művei közül, melyekben mélyreható szakértelem választékos előadással párosul, megemlítendők:

  • Mémoire sur l'île de Chio (1857);
  • Polybe ou la Grece conquise par les Romains (1858);
  • La cité antique (13. kiad. 1892, magyarra ford. Bartal Antal, Budapest 1883) c. főművében a vallás fontosságáról értekezik az ókori községre és államra.
  • Histoire des institutions politiques de l'ancienne France (4 rész, 1875-90, 2. kiad. 1877), amelyben a Merovingok és Karolingok korabeli Franciaországról lényegileg más eredményekre jut, mint a német Waitz. Ezt a két utóbbi művet a francia akadémia a nagy dijra méltatta.
  • Recherches sur quelques problemes d'histoire (1885);
  • L'école normale (1884);
  • Nouvelles reherches sur quelques problemes d'histoire (1891)
  • La Gaule romain, l'invasion germanique et le royaume des Fances (4 kötet, 1888-91), amely munkát az akadémia a 10,000 franknyi Reynaud-dijjal jutalmazta.

Műveit a külföldi tudós világ, ha nem is ellentmondás nélkül, de egészben véve nagyobb dicséretben részesítette, mint a francia kritika. Kritikai módszere sokban Salamon Ferenc tudósunk módszerére emlékeztet. Életrajzát tanítványa, Bourgeois irta meg (a Revue internat. de l'enseignemetn 1890. 1. számában).

Magyar nyelvű fordítások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Léonore database (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 225, DE COULANGES Numa Denis Fustel
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Forrás[szerkesztés]