Nitrózamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A nitrózaminok szerkezete

A nitrózaminok R1N(−R2)−N=O szerkezettel leírható, többségében rákkeltő hatású vegyületek, melyek felhasználásra kerülnek a kozmetikumokban, a rovarirtókban, és a legtöbb gumiból készült termékben.

Tulajdonságaik[szerkesztés]

Szobahőmérsékleten általában folyadék vagy szilárd halmazállapotú anyagok. Sűrűségük 0,9–1,2 g/cm3 közötti. Az N−N=O csoport jelenléte miatt vízben és más poláris oldószerekben jól oldódnak.[1]

Keletkezésük, előfordulásuk[szerkesztés]

Élelmiszerekben nitritekből és szekunder aminokból keletkezhetnek, utóbbiak a fehérjékben fordulnak elő. Képződésük csak bizonyos körülmények között, erősen savas közegben megy végbe – ilyen például az emberi gyomorban található. A magas hőmérséklet – például sütés – is elősegítheti keletkezésüket. A nitrózaminok jelenlétét a Liebermann-féle nitrozoreakcióval lehet kimutatni[2] (nem keverendő össze az egyéb Liebermann-reakciókkal).

Savas körülmények között a nitrition salétromossavat (HNO2) képez, mely protonálódást követően N≡O+ nitrozónium kationra és vízre bomlik:

H2NO2+ = H2O + NO+

A nitrozóniumion aminnal reagálva nitrózamint képez.[3]


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nitrosamne In: Römpp Lexikon Chemie, online kiadás. Georg Thieme Verlag, hozzáférés: 2015.01.16.
  2. Vogel A I, Practical Organic Chemistry, 3rd Ed. Impression 1962 p. 649
  3. Vogel A I, Practical Organic Chemistry, 3rd Ed. Impression 1962 p. 1074

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitrosamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitrosamine című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További olvasnivalók[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]