Never Mind the Bollocks, Here’s the Sex Pistols
Sex Pistols Never Mind The Bollocks Here's The Sex Pistols | ||||
nagylemez | ||||
Megjelent | 1977. október 27. 1977. november 10. | |||
Felvételek | 1976. október, 1977. március–június, 1977. augusztus Wessex Sound Studios, London | |||
Stílus | punk | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 38:45 | |||
Kiadó | Virgin Records Warner Bros. Records | |||
Producer | Chris Thomas, Bill Price | |||
Kritikák | ||||
Sex Pistols-kronológia | ||||
| ||||
Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1977-es Never Mind The Bollocks Here's The Sex Pistols a Sex Pistols egyetlen nagylemeze. A rajongók és a kritikusok egyaránt a rocktörténelem fontos darabjának tartják. Nagy hatással volt a későbbi punkegyüttesekre és más műfajok képviselőire is. 1987-ben a Rolling Stone "Az elmúlt 20 év 100 legjobb albuma" listán a 2. helyet adta neki. 2003-ban a magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján a 41. helyre került. Szerepel továbbá az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.
Az album 1977. október 27-én jelent meg a Virgin Records gondozásában; a bollocks durva szlengkifejezés használta a címben nagy felháborodást váltott ki.[1]
A lemezen szereplő dalok korábbi változatai felkerültek a Spunk kiadványra, amely 1976 és 1977 januárja között készült demofelvételeket tartalmaz.
Történet
[szerkesztés]Az együttes korábban kiadott kislemezeinek A-oldalán szereplő dalai mind felkerültek a lemezre. Sok dal hallható a The Great Rock ’n’ Roll Swindle filmben.
Az album már megjelenésekor nagy felháborodást váltott ki az Egyesült Királyságban. Még egy perre is sor került a lemez állítólagosan obszcén címe miatt. A Virgin Records nottinghami üzletében ugyanis kirakták a kirakatba a lemezt, emiatt perelték be őket. Az 1977. november 24-i tárgyaláson azonban egy szakértő elmagyarázta, hogy a bollocks nem obszcén szó, eredetileg egy óangol kifejezés, amelyet a papokra használtak. Az album címében elsősorban „nonszenszt” jelent. A vádakat végül ejtették.
Sokkal nagyobb port kavartak azonban a God Save the Queen és az Anarchy in the U.K. dalok szövegei, akárcsak a God Save The Queen kislemez borítója, melyet Jamie Reid tervezett.[2] Mindkettőt a monarchia, a brit társadalom és intézményei, a szociális rend és az erkölcs elleni támadásoknak vették. A God Save the Queen-t egyenesen II. Erzsébet királynő ellen irányuló támadásnak vélték. Steve Jones gitáros és Johnny Rotten énekes elmondta, hogy nem a királynő iránt táplálnak ellenséges érzéseket, hanem a brit kormány iránt.
Rotten maró, túlartikulált, dühös énekhangja és a „helyes” éneklés szándékos mellőzése akkoriban egyedinek számított, káromkodása és lázító szövegei pedig egyenesen sokkolták a társadalmat.
Chris Thomas producer egy teljesen új módszerrel rögzítette az albumot: több gitárszólamot játszottak fel, ő aztán ezeket összevágta, így alakult ki a punk rockra később jellemző hangzás.
Fogadtatás
[szerkesztés]A Never Mind the Bollocks, Here's the Sex Pistols a brit albumlista élére került, de Amerikában csak a 106. helyig jutott. Habár megjelenésekor Európán kívül csekély számban kelt el, végül világszerte nagy elismerést szerzett. Az Egyesült Államokban 1987-ben kapta meg az aranylemez minősítést, négy évvel később pedig platinalemez lett.
A kritikus szerint az album nagy hatással volt a punk rockra és a popzene későbbi műfajaira. 1985-ben az NME írói minden idők 13. legjobb albumának nevezték,[3] 1993-ban pedig a harmadik helyre sorolták.[4]
1987-ben a Rolling Stone az elmúlt 20 év második legjobb albumának nevezte. Ugyanez a magazin minden idők 500 legjobb albuma közé sorozta.
Alan Cross a 6. legjobb alternatív zenei albumnak nevezte. Egy nagy-britanniai felmérésen minden idők 24. legjobb albumának választották meg. A Q magazin olvasói 1998-ban minden idők 30. legjobb albumának választották meg, az újság 2000-ben minden idők 10. legjobb brit albumának nevezte.
2001-ben a VH1 minden idők 17. legjobb albumának nevezte. A Kerrang! magazin felmérésén "Minden idők 50 legjobb punkalbuma" listájának élére került.[5]
2006-ban a Time magazin minden idők egyik legjobb albumának nevezte,[6] ugyanebben az évben az NME minden idők negyedik legjobb brit albumának nevezte.[7]
Az album dalai
[szerkesztés]11 számos változat
[szerkesztés]Első oldal | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
1. | Holidays in the Sun | Steve Jones, Paul Cook, Johnny Rotten, Sid Vicious | 3:22 | ||||||
2. | Liar | Jones, Glen Matlock, Cook, Rotten | 2:41 | ||||||
3. | No Feelings | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 2:51 | ||||||
4. | God Save the Queen | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:20 | ||||||
5. | Problems | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 4:11 |
Második oldal | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
1. | Seventeen | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 2:02 | ||||||
2. | Anarchy in the U.K. | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:32 | ||||||
3. | Bodies | Jones, Cook, Rotten, Vicious | 3:03 | ||||||
4. | Pretty Vacant | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:18 | ||||||
5. | New York | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:07 | ||||||
6. | E.M.I. | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:10 |
12 számos változat
[szerkesztés]Első oldal | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
1. | Holidays in the Sun | Jones, Cook, Rotten, Vicious | 3:22 | ||||||
2. | Bodies | Jones, Cook, Rotten, Vicious | 3:03 | ||||||
3. | No Feelings | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 2:51 | ||||||
4. | Liar | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 2:41 | ||||||
5. | God Save the Queen | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:20 | ||||||
6. | Problems | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 4:11 |
Második oldal | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
1. | Seventeen | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 2:02 | ||||||
2. | Anarchy in the U.K. | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:32 | ||||||
3. | Submission | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 4:12 | ||||||
4. | Pretty Vacant | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:18 | ||||||
5. | New York | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:07 | ||||||
6. | E.M.I. | Jones, Matlock, Cook, Rotten | 3:10 |
Újrakiadások
[szerkesztés]2007. október 29-én a Virgin Records gondozásában megjelent egy speciális kiadás az album megjelenésének 30. évfordulója alkalmából. A kiadvány tartalmazta a Submission kislemezt, és egy posztert is.
Az új kiadás megjelenése előtt a Virgin a négy kislemezt is újra kiadta. Az Egyesült Államokban három újrakiadás jelent meg a warner Bros. gondozásában, amely mind a mai napig birtokolja az album jogait Amerikában.
Közreműködők
[szerkesztés]- Johnny Rotten – ének
- Steve Jones – gitár, basszusgitár, háttérvokál
- Paul Cook – dob
- Glen Matlock – basszusgitár az Anarchy in the UK-n
- Sid Vicious (John Simon Ritchie) – basszusgitár a Bodieson
Helyezések és eladási adatok
[szerkesztés]Album
[szerkesztés]Év | Lista | Helyezés |
---|---|---|
1977 | Brit albumlista | 1[8] |
1978 | Billboard 200 | 106 |
Eladási adatok
[szerkesztés]Szervezet | Szint | Dátum |
---|---|---|
BPI – UK | arany | 1977. november 17. |
BPI – UK | platina | 1988. január 15. |
RIAA – US | arany | 1987. december 2.[9] |
RIAA – US | platina | 1992. március 26.[9] |
NVPI – Hollandia | arany | 1990 |
Feldolgozások
[szerkesztés]A Mr. Irish Bastard ír folkegyüttes a teljes albumot feldolgozta, ennek a Never Mind The Bastards – Here Is Mr. Irish Bollocks címet adták. Habár a teljes album még nem jelent meg, a God Save the Queen feldolgozása felkerült egy 2012. februári válogatásra. Az Artichoke együttes 2006-ban kiadta a teljes album akusztikus változatát.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Savage, Jon. England's Dreaming. Faber & Faber, London, 414. o. (1991). ISBN 0-571-22720-1
- ↑ The Sex Pistols – Never Mind The Bollocks, at Sleevage. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
- ↑ „NME”, 1985. november 30.
- ↑ „NME”, 1993. október 2.
- ↑ Kerrang! 50 Greatest Punk Albums Ever. Rate Your Music. (Hozzáférés: 2012. június 29.)
- ↑ Never Mind the Bollocks, Here's the Sex Pistols
- ↑ „NME”, 2006. január 28.
- ↑ Chart Stats. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 29.)
- ↑ a b Gold & Platinum. RIAA. (Hozzáférés: 2012. június 29.)