Nemes Ödön
| Nemes Ödön | |
| Született | 1847. június 30.[1] Ribice[2] |
| Elhunyt | 1902. február 23. (54 évesen)[1] Marosvásárhely[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes Ödön témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ribicei Nemes Ödön (Ribice, 1847. június 30. – Marosvásárhely, 1902. február 23.) nemesi származású polgáriskolai tanár, író, újságíró, illusztrátor.
Élete[szerkesztés]
,_T%C3%B6vis_(Teiu%C8%99)_%C3%A9s_Nagyenyed_(Aiud)_vid%C3%A9ke._Mo._%C3%A9s_a_Nagyvil%C3%A1g,_1874.jpg)
A Hunyad megyei Ribicén született, Nemes Lajos és Koszta Veronika birtokos szülők fiaként. Tanulmányait Nagyenyeden kezdte, majd Budapesten fejezte be. 1874-ben polgáriskolai tanár lett Marosvásárhelyt.
Munkássága[szerkesztés]
Marosvásárhelyt szerkesztette az Erdélyi Híradó című hetenként háromszor megjelenő politikai szabadelvű lapot 1877 és 1879 között. Írt elbeszéléseket és néprajzi cikkeket. Álnevei: Justus, Fehér Holló és Homo.
Írásait sokszor saját rajzaival kísérte, némely lapnak pedig állandó illusztrátora is volt, főként tájképeket rajzolt, festett. Az 1935-ben megjelent Művészeti lexikon egyenesen festő és illusztrátor, illetve rajztanárként ír róla. Fia, ifjabb Nemes Ödön is örökölte utazási és rajzolási kedvét, ő gimnazista korában Kelemen Lajos évfolyamtársa, barátja és állandó úti- és írótársa volt.[3]
Cikkei[szerkesztés]
Cikkei a következő lapokban jelentek meg:
- Ország Tükre (1862)
- Nővilág
- Hazánk és a Külföld
- 1865: Felvinctől Tordahasadékig
- 1866: Déva és vidéke
- 1867: Czebe, A zarándi havasok és lakói, A Fehér-Körös vidéke, A brádi népiskola
- 1868: Az 1442. török betörés és Kemény Simon, Az alvácai fürdő, A ribicei templom 1404-ből
- 1869: Solymos, Szászsebes, Szászváros, Torda
- 1871: A marosújvári sóbánya, A szászsebesi lutheránus templom, A szászvárosi református templom
- 1871: A marosújvári sóbánya
- 1872: Janku Avram
- Családi Kör
- 1866: A koronákról
- 1869: Nagyenyedtől Nagyváradig
- 1872: Leonardo da Vinci
- Vasárnapi Ujság
- Székely Néplap
- Székelyföld
- Heti Posta
- Székely Hírlap
- Magyarország és a Nagyvilág (Sok tájképe, illetve azokról készült metszet, litográfia jelent meg e lapban.)
- 1882: A székelyírás
- Erdélyi Hiradó
- Erdélyi Értesítő
- 1884: Bolyai Farkas
- Szolnok-Doboka
- Hölgyek Lapja
- Üstökös
- Ország-Világ
- 1884: Bolyai Farkas emlékkövének leleplezése alkalmakor
- Magyar Polgár
- Magyar Szalon
- Über Land und Meer
- Emich Nagy Képes Naptára
- 1869: Zarándi havasok és lakói
Művei[szerkesztés]
- Görgény és vidéke. Marosvásárhely, 1881. (Díszalbum, Rudolf trónörökös részére nyomatott egy példányban és a szerző akvarellekkel díszítette).
- Kunyhótól palotáig. Elbeszélések. Marosvásárhely, 1886.
- Az írásfejtés, írásszakértők, bíróságok, közjegyzők, ügyvédek sat. számára. Marosvásárhely, 1895. Huszonöt füzet.
- A marosvásárhelyi községi fiúiskola története. Marosvásárhely, 1896.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11176.htm, Nemes Ödön, 2017. október 9.
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/n/n17713.htm, Nemes Ödön, 2020. november 23.
- ↑ Csetri Elek: Kelemen Lajos (Részlet az előszóból). Művelődés, 2010. április 1. 4. szám, 18. oldal.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)N, 171. oldal