Nem helyettesíthető token
A nem helyettesíthető token (NFT)[1] egy egyedi digitális azonosító, amelyet a blokkláncban rögzítenek, és a tulajdonjog és a hitelesség igazolására szolgál. Nem másolható, nem helyettesíthető és nem osztható fel.[2] Az NFT tulajdonjogát a blokkláncban rögzítik, és a tulajdonos átruházhatja, lehetővé téve az NFT-k eladását és kereskedelmét.[3] Az NFT-ket bárki létrehozhatja, és létrehozásukhoz kevés vagy semmilyen kódolási készségre nincs szükség. Az NFT-k jellemzően digitális fájlokra, például műalkotásokra, fotókra, videókra és hangokra való hivatkozásokat tartalmaznak. Mivel az NFT-k egyedileg azonosíthatók, különböznek a kriptovalutáktól, amelyek helyettesíthetők. A támogatók azt állítják, hogy az NFT-k nyilvános hitelességi tanúsítványt vagy tulajdonosi igazolást nyújtanak, de az NFT-k által közvetített jogok bizonytalanok lehetnek. A blokklánc által meghatározott NFT tulajdonjoga nem rendelkezik eredendő jogi jelentéssel, és nem feltétlenül biztosít szerzői jogot, szellemi tulajdonjogot vagy egyéb jogi jogokat a hozzá tartozó digitális fájl felett. Egy NFT nem korlátozza a hozzá tartozó digitális fájl megosztását vagy másolását, és nem akadályozza meg az azonos fájlokra hivatkozó NFT-k létrehozását.
Az NFT-k kereskedelme 2021-ben 17 milliárd dollárra nőtt az előző évi mindössze 82 millió dollárhoz képest.[4] Az NFT-ket spekulatív befektetésekként használták, és kritikát váltottak ki a blokklánc egyes típusaihoz kapcsolódó energiaköltségek és szénlábnyom miatt, valamint a művészeti csalásokban való felhasználásuk miatt. Az NFT-piacot gazdasági buborékhoz vagy Ponzi-rendszerhez is hasonlították.[5] A csúcson a három legnagyobb NFT-platform az Ethereum, a Solana és a Cardano volt.[6] 2022-ben az NFT-piac összeomlott; egy 2022. májusi becslés szerint az eladások száma több mint 90%-kal csökkent 2021-hez képest. 2023 szeptemberére egy jelentés azt állította, hogy az NFT gyűjtések több mint 95%-ának nulla volt a pénzértéke.
Karakterisztikák[szerkesztés]
Az NFT egy olyan adatfájl, amelyet egy blokkláncnak nevezett digitális főkönyvtípuson tárolnak, és amely eladható és kereskedhető. Az NFT kapcsolódhat egy adott - digitális vagy fizikai - eszközhöz, például egy képhez, művészeti alkotáshoz, zenéhez vagy egy sportesemény felvételéhez. Az NFT licencjogot adhat az eszköz meghatározott célú felhasználására.[7] Az NFT egy meghatározott célra történő felhasználására. Az NFT (és adott esetben az alapul szolgáló eszköz használatára, másolására vagy megjelenítésére vonatkozó kapcsolódó licenc) a digitális piacokon kereskedhető és értékesíthető. Az NFT-k kereskedelmének jogon kívüli jellege azonban általában az eszköz feletti tulajdonjog nem hivatalos cseréjét eredményezi, amelynek nincs jogi alapja a végrehajtáshoz, és így gyakran nem nyújt többet, mint státuszszimbólumként való használatot.[8]
Az NFT-k úgy működnek, mint a kriptográfiai tokenek, de a kriptovalutáktól eltérően az NFT-k általában nem cserélhetők ki egymással, így nem helyettesíthetők. Egy nem helyettesíthető token tartalmaz olyan adatlinkeket, amelyek például a kapcsolódó műtárgy tárolási helyére vonatkozó adatokra mutatnak, és amelyeket a linkek elfordulása befolyásolhat.[9]
Szerzői jog[szerkesztés]
Egy NFT kizárólag egy blokklánc rekord tulajdonjogának igazolását jelenti, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tulajdonosnak szellemi tulajdonjogai vannak arra a digitális eszközre, amelyet az NFT állítólag képvisel.[10][11] Valaki eladhat egy NFT-t,[12] amely a művét képviseli, de a vevő nem feltétlenül kap szerzői jogot arra a műre, és az eladónak nem tiltható meg, hogy ugyanarról a műről további NFT-másolatokat készítsen.[13] Rebecca Tushnet jogtudós szerint: „Bizonyos értelemben a vevő azt szerzi meg, amit a művészvilág úgy gondol, hogy megszerezte. Az alapul szolgáló mű szerzői jogát biztosan nem birtokolják, hacsak azt nem ruházzák át kifejezetten”.[14]
Egyes NFT-projektek, mint például a Bored Apes, kifejezetten átruházzák[15] az egyes képek szellemi tulajdonjogait a megfelelő tulajdonosokra. A CryptoPunks NFT-gyűjtemény olyan projekt volt, amely kezdetben megtiltotta az NFT-k tulajdonosainak a kapcsolódó digitális műalkotások kereskedelmi célú felhasználását, de később a gyűjtemény anyavállalata általi megvásárláskor engedélyezte az ilyen felhasználást.[16]
Története[szerkesztés]
Az első ismert NFT-t, a Quantumot[17] Kevin McCoy és Anil Dash hozta létre 2014 májusában. Ez egy videoklipből állt, amelyet McCoy felesége, Jennifer készített. McCoy regisztrálta a videót a Namecoin blokkláncán, és 4 dollárért eladta Dash-nak a New York-i New Museumban tartott Seven on Seven konferenciák élő előadása során. McCoy és Dash a technológiát „monetizált grafikaként”[18] emlegette, ami kifejezetten összekapcsolta a műalkotáshoz a nem megmásítható, kereskedhető blokkláncjelzőt a (Namecoin által lehetővé tett) on-chain metaadatokon keresztül.[19]
2015 októberében, három hónappal az Ethereum blokklánc elindítása után, az Ethereum első fejlesztői konferenciáján, a londoni DEVCON 1 rendezvényen indult el és mutatták be az első NFT-projektet, az Etheriát, amely az Ethereum blokklánc elindítása után három hónappal került bemutatásra. Az Etheria 457 megvásárolható és kereskedhető hatszögletű lapkájának nagy része több mint öt évig eladatlan maradt, egészen 2021. március 13-ig, amikor az NFT-k iránti megújult érdeklődés vásárlási lázba hozott. 24 órán belül a jelenlegi és egy korábbi verzió összes csempéjét, amelyek egyenként 1 ETH-hoz (az induláskor 0,43 USD) voltak keményen kódolva, összesen 1,4 millió USD-ért adták el.[20]
Az "NFT" kifejezés csak az ERC-721-es szabvány révén vált szélesebb körben használatossá, amelyet először 2017-ben javasoltak az Ethereum GitHubon keresztül, miután abban az évben különböző NFT-projektek indultak el.[21] A szabvány egybeesett több NFT-projekt elindításával, köztük a Curio Cards, a CryptoPunks (az amerikai Larva Labs stúdió által az Ethereum blokkláncon kiadott, egyedi rajzfilmfigurák kereskedelmére szolgáló projekt) és a ritka Pepe kereskedhető kártyák.[22]
A 2017-es CryptoKitties online játékot a kereskedhető macska NFT-k eladásával tették nyereségessé, és sikere a közvélemény figyelmét az NFT-kre irányította.[23]
Az NFT-piac 2020 folyamán gyors növekedésnek indult, értéke megháromszorozódott,[24] és elérte a 250 millió dollárt. 2021 első három hónapjában több mint 200 millió dollárt költöttek NFT-kre. Az NFT-ket a világ legjelentősebb kereskedőinek számító NFT-ek piacán is megjelentek.[25]
2021 első hónapjaiban az NFT-k iránti érdeklődés megnövekedett, miután számos nagy horderejű eladás és művészeti aukció zajlott.[26]
2022 májusában a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy az NFT-piac „összeomlóban van”. Az NFT-tokenek napi eladásai 92%-kal csökkentek 2021 szeptemberéhez képest, és az aktív pénztárcák száma az NFT-piacon 88%-kal csökkent 2021 novemberéhez képest. Míg az emelkedő kamatlábak hatással voltak a kockázatos fogadásokra az egész pénzügyi piacon, a Journal szerint „az NFT-k a legspekulatívabbak közé tartoznak”.[27]
A dappGambl kriptopénz-szerencsejáték-weboldal 2023. szeptemberi jelentése azt állította, hogy az NFT-k 95%-a nulla pénzértékre esett.[28]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Miért tartja lázban a világot az NFT?”, VG.hu, 2022. július 24.
- ↑ Definition of NFT. (Hozzáférés: 2023. október 23.)
- ↑ Mi az az NFT? Útmutató a nem helyettesíthető tokenekhez és az NFT jelentése részletesen. (Hozzáférés: 2023. október 23.)
- ↑ „NFTs Hit $17B in Trading in 2021, Up 21,000%”, Pymnts.com, 2022. március 10.
- ↑ John Hawkins. „NFTs, an overblown speculative bubble inflated by pop culture and crypto mania”, The conversation, 2022. január 13. (angol nyelvű)
- ↑ Maria Gracia Santillana Linares. „Cardano NFTs Becomes Third-Largest NFT Protocol By Trading Volume”, Forbes, 2022. október 29.
- ↑ Daniel Mayor. „NFTs and the Legitimizing Power of Copyright”, 2021. április 4.
- ↑ „What the Hell Is ‘Right-Clicker Mentality’?”, Vice.com, 2021. november 3. (angol nyelvű)
- ↑ „Your million-dollar NFT can break tomorrow if you’re not careful”, The Verge, 2021. március 25. (angol nyelvű)
- ↑ Jacob Hallagher. „NFTs Are the Biggest Internet Craze. Do They Work for Sneakers?”, The Wall Street Journal, 2021. március 15.
- ↑ „NFT blockchain drives surge in digital art auctions”, BBC, 2021. március 3.
- ↑ Varga Péter. „Hol vásárolhatunk NFT-t? – Útmutató kezdőknek”, Tradingplatforms (Hozzáférés: 2023. október 23.)
- ↑ Felix Salmon. „How to exhibit your very own $69 million Beeple”, Axios, 2021. március 12.
- ↑ „Memes for Sale? Making sense of NFTs”, Harward Law Today, 2021. május 19.
- ↑ KC IFEANYI. „The Bored Ape Yacht Club apes into Hollywood”, 2022. január 18.
- ↑ Jacob Kastrenakes. „Bored Ape Yacht Club creator buys CryptoPunks and Meebits”, The Verge, 2022. május 11.
- ↑ Sarah Cascone. „Sotheby’s Is Selling the First NFT Ever Minted—and Bidding Starts at $100”, Artnet, 2021. május 7.
- ↑ Anil Dash. „NFTs Weren’t Supposed to End Like This”, The Atlantic, 2021. április 2.
- ↑ Caitlin Ostroff. „The NFT Origin Story, Starring Digital Cats”, The Wall Street Journal, 2021. május 8.
- ↑ Lucas Matney. „The Cult of CryptoPunks”, TechCrunch, 2021. május 8.
- ↑ William Entriken, Dieter Shirley, Jacob Evans, Nastassia Sachs. „ERC-721: Non-Fungible Token Standard”, 2018. január 24.
- ↑ Jason Abbruzzese. „This ethereum-based project could change how we think about digital art”, Mashable, 2017. június 16.
- ↑ „CryptoKitties craze slows down transactions on Ethereum”, BBC News, 2017. december 5.
- ↑ Ryan Duffy. „The NFT Market Tripled Last Year, and It’s Gaining Even More Momentum in 2021”, Tech Brew, 2021. február 22.
- ↑ „NFTs Are Shaking Up the Art World—But They Could Change So Much More”, Time
- ↑ Elizabeth Howcroft. „Explainer: NFTs are hot. So what are they?”, Reuters, 2021. március 17.
- ↑ Paul Vigna. „NFT Sales Are Flatlining - Is this the beginning of the end of NFTs?”, The Wall Street Journal, 2022. május 3.
- ↑ „The vast majority of NFTs are now worthless, new report shows”, The Guardian, 2023. szeptember 22.