Nebszenré

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nebszenré
előd
egyiptomi fáraó
utód
Heribré
XIV. dinasztia
ismeretlen

Kis edény és fedele Nebszenré nevével
Kis edény és fedele Nebszenré nevével

Uralkodása legalább öt hónapig az i. e. 17. század első felében[1]
Prenomen
<
N5nbsn
Z2
>

nb-sn-rˁ
Nebszenré
„Az ő uruk [2]

Nebszenré az ókori egyiptomi XIV. dinasztia egyik uralkodója. Legalább öt hónapig uralkodott az i. e. 17. század első felében, a Nílus-delta keleti és talán nyugati része fölött, egyidőben a memphiszi székhelyű XIII. dinasztiával. Székhelye Avarisz volt.[1]

Említései és helye a kronológiában[szerkesztés]

Nevét említi a torinói királylista, Ryholt olvasata szerint a 9. oszlop 14. sorában szerepel. Ez Alan Gardiner és Jürgen von Beckerath olvasatában a 8. oszlop 14. sorának felel meg.[3] A papirusz szerint uralkodásának hossza […] év öt hónap húsz nap, és Heribrét követte a trónon.[4] Utóda neve helyett a wsf rövidítés áll, ami azt jelzi, hogy a név helyén már abban a forrásban is lacuna (hiány) volt, amelynek alapján a torinói királylistát a XIX. dinasztia idején összeállították.[4][5]

Nebszenré – Neheszi, Merdzsefaré és Szeheperenré mellett – egyike annak a mindössze négy, teljes bizonyossággal ehhez a dinasztiához sorolt uralkodónak,[6] akinek neve korabeli leleten is fennmaradt: egy ismeretlen lelőhelyű edényen, amely a Michailidis magángyűjteménybe került.[7][8]

Helye a kronológiában[szerkesztés]

Kim Ryholt és Darrell Baker szerint Nebszenré a kánaáni eredetű dinasztia 14. uralkodója volt.[9] Ryholt a dinasztia korának kezdetét kb. i. e. 1800-ra datálja,[10] és öt királyt sorol Neheszi elé, akit azonban a legtöbb egyiptológus a dinasztia alapítójának[11] vagy második királyának tart. Jürgen von Beckerath a dinasztia 15. királyának tartja.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kim S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, p.409
  2. Leprohon, Ronald J.. The great name: ancient Egyptian royal titulary, Writings from the ancient world, no. 33. Atlanta: Society of Biblical Literature (2013). ISBN 978-1-58-983736-2  p.205
  3. Baker, Darrell D.. The Encyclopedia of the Egyptian Pharaohs. Volume I: Predynastic to the Twentieth Dynasty (3300–1069 BC). London: Bannerstone Press, 248. o. (2008). ISBN 978-1-905299-37-9 
  4. a b Ryholt, 1997, p.198
  5. Ryholt, Kim. The Royal Canon of Turin, Ancient Egyptian Chronology, Handbook of Oriental Studies. Leiden, Boston: Brill, 26–32. o. (2012). ISBN 978-90-04-11385-5 
  6. Bourriau, Janine. The Second Intermediate Period (c. 1650–1550 BC), The Oxford History of Ancient Egypt, new, Oxford: Oxford University Press, 178. o. (2003). ISBN 978-0-19-280458-7 
  7. Kaplony, Peter. Beschriftete Kleinfunde in der Sammlung Georges Michailidis: Ergebnisse einer Bestandsaufnahme im Sommer 1968, Uitgaven van het Nederlands Historisch-Archaeologisch Instituut te İstanbul, 32. Istanbul: Nederlands Historisch-Archeologisch Instituut in het Nabije Oosten, 15. o. (1973). OCLC 1064212 
  8. Baker, p.248
  9. Ryholt, 1997, p.98
  10. Ryholt, 1997, p.409
  11. Quirke, Stephen. Second Intermediate Period, The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, Volume 3. Oxford University Press, 261. o. (2001). ISBN 978-0-19-510234-5 
  12. von Beckerath, Jürgen. Handbuch der ägyptischen Königsnamen (German nyelven). Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz : Philip von Zabern, 108-109. o. (1999). ISBN 978-3-8053-2591-2 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nebsenre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap