Narvai-víztározó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Narvai-víztározó
A tározó duzzasztott vízével táplált Narvai vízerőmű
A tározó duzzasztott vízével táplált Narvai vízerőmű
Ország(ok)
Elsődleges források
  • Narva
  • Shchuchka
  • Chernovka
  • Plyussa
Elsődleges lefolyásokNarva
Felszíni terület105,87 km2
Legnagyobb mélység
  • 1,9
  • 9,0
m
Tszf. magasság24 m
TelepülésekNarva, Ivangorod
Elhelyezkedése
Narvai-víztározó (Észtország)
Narvai-víztározó
Narvai-víztározó
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 59° 20′, k. h. 28° 10′Koordináták: é. sz. 59° 20′, k. h. 28° 10′
Narvai-víztározó (Leningrádi terület)
Narvai-víztározó
Narvai-víztározó
Pozíció a Leningrádi terület térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Narvai-víztározó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Narvai-víztározó (észtül: Narva veehoidla, oroszul: Нарвское водохранилище, magyar átírásban: Narvszkoje vodohranyiliscse) a Narva-folyón Narva és Ivangorod előtt létesített víztározó Észtországban és Oroszországban.

A víztározót az 1950-es évek első felében, a szovjet időszakban építették. Teljes méretét 1956. május 5-én érte el. A tározót a Narvára épített 206 m hosszú és 9,2 m magas gáttal, a folyó vízének duzzasztásával alakították ki. Építésekor 4030 hektár mezőgazdasági területet öntöttek el vízzel és 742 építményt kellett áthelyezni.

A tározó duzzasztott vize működteti az orosz területen található, 125 MW beépített teljesítményű Narvai vízerőművet, valamint hűtővíz-forrásként szolgál az észt területen található Narvai hőerőmű számára. Felszíne 191,4 km², ebből 40 km² Észtországban, a többi Oroszországban található. A tározó legnagyobb mélysége 15 m, átlagos vízmélysége 1,8 m.

A tározó vízét a Narva mellett a Pjussa és a Pjata-folyók is táplálják. A tározó vize a Narván keresztül folyik le a Finn-öbölbe. A tározóban a vízcserélődés intenzív (éves szinten 30-szoros).

A víz élővilágának fő halfajai a csuka, süllő, a bodorka és a keszeg.

Források[szerkesztés]