Narcocorrido

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Narcocorrido

Stíluseredet mariachi, ranchera, polka, country western, jazz, blues, norteño, banda
Kulturális eredet Mexikó, körülbelül 1910-es évek
Hangszerek Dobfelszerelés, akusztikus gitár, trombita, harmonika, tuba, billentyűs hangszerek
Népszerűség Az 1960-as évek óta mára esett a népszerűsége
Leszármazott stílusok
Pasito Duranguense, Corridos Pesados (Hardcore Corridos), Rock & Roll, Hip-Hop, Chicano Rap

A narcocorrido (drogballada) egy mexikói zenei irányzat, ami a norteño nép zenéjéből alakult ki. Ezt corrido hagyománynak hívják. Zenei alapként használják a polka ütemét, és a harmonikát.

A zenei szövegek leginkább a drogokról, a forradalmi harcosok történeteiről, és a bűnözésről szólnak. Egy zenekritikus a narcocorrido zenét a gengszterraphez hasonlította, a dalszövegei miatt. A dalszövegek igazi dátumokat és helyeket tartalmaznak, de nem ritkán gyilkosságokról, kínzásról, csempészésről, illegális bevándorlásról szólnak. Olykor politikai korrupció ellen tiltakozó szövegek is felfedezhetők egyes dalokban, de ezek a száma elenyésző.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A narcocorrido zene legkorábbi képviselői között volt Los Alegres de Teran aki sok dalt vett fel ebben a stílusban. Az 1980-as években Rosalino Chalino Sánchez is nagyban hozzájárult a zenei irányzat terjedéséhez. Szövegei leginkább lelki fájdalmaiból álltak, de volt köztük társadalmi, gazdasági és forradalmi kérdéseket felvető szöveg is. Chalino Sánchezt egy koncert után 1992-ben meggyilkolták Culiacánben. Halála legendává tette őt, ezen zenekedvelők körében, és a zenei stílus átterjedt az Amerikai Egyesült Államokba, ott is leginkább Kaliforniába.[2]

Különféle vállalatok, kormányzati ügynökségek, és civil tüntetők arra törekednek (évtizedek óta), hogy a narcocorridost tiltsák be, mert a társadalomra (főleg a fiatalabb generációkra) negatívan hat, és eltorzult kép alakul ki bennük a világról. Ezen kísérletekbe több rádióállomás is beszállt, volt, hogy napokig nem játszottak dalokat. Vicente Fox, Mexikó elnöke, aki szintén azt javasolta: Tiltsák be a narcocorridost.[3]

A zenei stílus terjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A narco-kultúra fontos szerepet kapott a zenei irányzat virágzásában. Mexikóban himnuszként dicsőítik a rajongói ezt a fajta zenét, ám nap-mint nap tiltakoznak emiatt önkéntes szervezetek. Mexikóban a zene terjedésében nagy szerepet játszik az internet, ahonnan letölthetőek a dalok, mivel a boltokban tilos árulni a lemezeket. Kalózmásolatok is készülnek, melyeket külföldről hoznak országukba.

Gyilkosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006 és 2011 között több mint egy tucat kiemelkedő mexikói zenész, aki csatlakozott a narcocorrido műfajhoz, gyilkosság áldozata lett. Az erőszak tovább nőtt, és drogháborúk törtek ki. A legismertebb zenészek között volt Valentin Elizalde, aki halálával beállt a szomorú 27-esek klubjába és Zayda a Zayda y Los Culpables énekesnője (jelenleg az egyetlen énekesnői halott az évek óta tartó drogháborúban). Szintén gyilkosság áldozata lett Diego Rivas és Sergio Gómez is. 2010. június 26-án Sergia Vegát, akit El Shakaként ismertek, Sinaloa államban lőtték le, azért mert megtagadta . A rendőrség ugyan nyomoz az ügyben, a mexikói média szerint kicsi az esélye, hogy valaha is elkapják azokat a gyilkosokat, és drogbárókat, akiknek közük van a gyilkosságokhoz.[4]

2013. április 25-én szintén a mexikói drogmaffia lelőtte Chuy Quintanilla mexikói narcocorrido zenészt-énekest. A kedélyek azóta sem csillapodtak, a rendőrség viszont tehetetlen.[5]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]