Nagyezsgyinszkojei járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyezsgyinszkojei járás
A Nagyezsgyinszkojei járás címere
A Nagyezsgyinszkojei járás címere
A Nagyezsgyinszkojei járás zászlaja
A Nagyezsgyinszkojei járás zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
TerületTengermelléki határterület
SzékhelyVolno-Nagyezsinszkoje
Népesség
Teljes népesség38 746 fő (2018. jan. 1.)[1]
Terület1595,7 km²
Elhelyezkedése
Nagyezsgyinszkojei járás (Oroszország)
Nagyezsgyinszkojei járás
Nagyezsgyinszkojei járás
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 22′ 10″, k. h. 131° 59′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 22′ 10″, k. h. 131° 59′ 10″
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Nagyezsgyinszkojei járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyezsgyinszkojei járás témájú médiaállományokat.
A Nagyezsgyinszkojei járás a Tengermelléki határterületen

A Nagyezsgyinszkojei járás (Надеждинский район) Oroszország Tengermelléki határterületének déli részén helyezkedik el. Területe 1595 km², lakossága 2004-ben 39,6 ezer fő, népsűrűsége 25 fő/km² volt. Északról az Usszurijszki járás, keletről az Artyomi városkörzet, délről az Amurszkij-öböl és a Haszani járás határolja. Székhelye Volno-Nagyezsgyinszkoje község (2003-ban 6,8 ezer lakos), mely Vlagyivosztoktól 40 km-re északra található. Összesen 34 települése van, melyek közül Tavricsanka (8,6 ezer fő) és Razdolnoje (7,8 ezer fő 2003-ban) városi jellegű települések.

A Nagyezsgyinszkojei járás címere

A járás főként a Razdolnaja-folyó (amely itt ömlik az Amurszkij-öbölbe) medencéjét foglalja el, bár nyugati része a lakatlan Dapunlin-hegység. egy részét is magába foglalja. A medence a Tengermellék legsűrűbben lakott részei közé tartozik. A Tengermelléken egyedül itt található sós ásványvízforrás (Razdolnyenszkoje). A járás minden szempontból Vlagyivosztok vonzáskörzetébe tartozik, a város lakói számos dácsát építettek itt fel (mintegy 30 ezer vlagyivosztoki rendelkezik itt hétvégi házzal).

Térkép Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Történelem[szerkesztés]

A járás területe a 19. század 2. felében népesült be, már ekkor megkezdődött itt a szénbányászat. 1926-ban az akkor megalakult Szujfuni járás (melynek székhelye a mai Usszurijszk volt) része lett, 1937-ben alakult meg mai formájában, ekkor még Vlagyivosztoki járás néven. Székhelye 1944-1953 között Tavricsanka volt. 1964-ben Zanadvorovka és Barabas településeket a Haszani járáshoz csatolták.

Népesség[szerkesztés]

  • 1989-ben 43 012 lakosa volt.
  • 2002-ben 40 197 lakosa volt.
  • 2010-ben 39 163 lakosa volt.

Gazdaság[szerkesztés]

A Razdolnaja-völgyében gazdag barnaszénkészletek találhatók, a járás gazdaságának meghatározó ága a szénbányászat. A bányászat központja Tavricsanka és Nyezsino, a kitermelés külszíni fejtéssel történik. A járás gazdag építőipari alapanyagokban is, melyeket Razdolnoje téglagyára dolgoz fel. Tyerehovka környékén jelentős bazaltkészletek kitermelése folyik, ugyanitt betonelemgyár is található. Kipariszovo üveggyára a környéken kitermelt homokkő kvarcát használja fel. A járás területén mintegy 15 millió tonnás kőolajkészletet tártak fel, melynek kitermelése a jövőben várható. Mezőgazdasága a közeli agglomeráció lakosságát látja el (hús-, tej- és tojástermelés, zöldség- és burgonyatermesztés). Legjelentősebb élelmiszeripari üzeme a Nagyezsgyinszkaja baromfifeldolgozó kombinát. Több társaság foglalkozik hal- és egyéb tengeri élőlények feldolgozásával (Gyevjatij Val, Razdolnoje községekben). Meg kell említeni a szőrmefeldolgozást (nyérc, nyest, róka) is.

Látnivalók[szerkesztés]

A Dapunlin-hegységben található a Boriszovszkoje plato vadvédelmi terület, ahol a járás címerállata, a leopárd is megtalálható. A razdolnojei és a kipariszovói geológiai feltárások is védelmet élveznek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)