Nagy csészéspöfeteg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nagy csészéspöfeteg
Disciseda bovista 495944.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Agaricaceae
Nemzetség: Disciseda
Tudományos név
Disciseda bovista
(Klotzsch) Henn. (1903)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy csészéspöfeteg témájú kategóriát.

A nagy csészéspöfeteg (Disciseda bovista) a csiperkefélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, homokpusztákon, dűnéken élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A nagy csészéspöfeteg termőteste 1-3 cm átmérőjű, gömbölyű vagy kissé lapított. A föld alatt fejlődik ki, majd kiemelkedik és érése során a talajban lévő gomabafonadékhoz rögzítő micélium zsinór elszakad. A törékeny külső burok alsó része a földben marad, a felső - amelyhez általában talaj- vagy homokszemcsék tapadnak - továbbra is a termőtesthez simul, amely így fejnehézzé válik és felborul.

A külső burok vékony, hamar elenyészik és általában csak egy homokszemcsékből összeragadt rész marad belőle a termőtest alján.

A belső burok barnás, bordósbarna színű, puha, felülete ezüstösen ráncos; ez a réteg idővel lekopik és az idősebb példányok sötétebbek. A spórákat kieresztő szájnyílás szabálytalanul nyílik.

A spórák a termőtest belsejében érnek, amely ennek során porszerűvé válik és a belső burok felnyílása után kiszóródik. Húsa fiatalon kemény és fehér; majd olívsárgás, szivacsos; végül barna és porszerű lesz. Szaga és íze nem jellegzetes.

Spórája gömbölyű, felszínén szabálytalan mintázatot alkotó szemölcsökkel, mérete 6-7 µm. A spóra nyele 2-3 µm hosszú, tipikusan elvékonyodó a vége.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Rokonaival, a kicsiny csészéspöfeteggel (Disciseda candida), és a vastagkérgű csészéspöfeteggel (Disciseda verrucosa) lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nagyon ritka.

Száraz, homokos talajon, homokdűnéken nő. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]