Nagy Lajos (jogász, 1869–1919)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Nagy Lajos (Hajdúböszörmény, 1869. január 22.Újpest, 1919. május 15.)[1] jogi doktor, felsőkereskedelmi iskolai tanár.

Élete[szerkesztés]

Nagy Lajos ügyvéd és Bartha Johanna (Janka) fia. A gimnáziumot Nyíregyházán és Késmárkon végezte, a jogi és államtudományokat a debreceni református főiskolában és a budapesti egyetemen hallgatta, ahol jogi doktor lett. Pár évi gyakorlat után a székesfőváros közigazgatási szolgálatába lépett és 1896-ban választatott meg a budapesti II. kerületi felső kereskedelmi iskolához tanárnak. 1899. augusztus 8-án Budapesten feleségül vette Bevilagna Vilma Hildegardot, Bevilagna Rudolf és Szentessy Mária lányát.[2]

Írt beszélyt, tárcacikket és könyvismertetést 1889-1893-ig a Nyirvidékbe, Nyiregyházi Hirlapba és a Kisvárdai Lapokba; a budapesti II. ker. kereskedelmi iskola Értesítőjébe (1899. A telegraf fogalma, 1901. Telefonesetek); a Jogtudományi Közlönybe (1902. Az u. n. telegraf szolgalom, A telefon titka); a kereskedelmi Szakoktatásba (cikkek a jogtanításról).

Kézirati munkája: A távíró és távbeszélő jogi monographiája (sajtó alá rendezve).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millennium esztendejében. Budapest. 1897.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.