Nagy Alajos (tanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy Alajos
Született 1845 (174 éves)
Foglalkozása tanár

Nagy Alajos (Gyöngyös, 1845. június 16.Budapest, 1889. március 27.) kegyesrendi tag és tanár.

Élete[szerkesztés]

A gimnázium alsóbb osztályait szülővárosában végezte és az egri egyházmegyébe lépett, ahol befejezte gimnáziumi tanulmányait és a négy évi teológiai tanfolyamot is. Miután hajlama a tanári pályára vonzotta, 1867. szeptember 8-án a piarista-rendbe lépett és szerzetesi próbaévét Vácon töltötte. 1869. augusztus 12-én miséspappá szenteltetett fel és a pesti főgimnáziumba helyezték át. Tanulmányai főleg a bölcseletre, a klasszika filológiára, a magyar nyelv és irodalomra terjedtek ki; szaktárgyaiul is ezeket választotta és adta elő a gimnáziumban. 1872-ben tanári vizsgát tett. 1876-ban rendkormánya a kecskeméti rendi növendékek vezetésével bízta meg. 1880-tól a kolozsvári főgimnáziumnál folytatta tanári működését. Utazott Olaszországban, különösen Rómában tartózkodott tovább, hogy a kereszténység legrégibb emlékeit vizsgálhassa. A folytonos izgalom és a túlfeszített szellemi munka idegrendszerét megtörte és az 1885-86. tanévben az orvosok minden szellemi munkától eltiltották; a nyári hónapok alatt Budapesten hidegvíz-gyógyintézetben keresett gyógyulást, 1887. március 25-én az irgalmasok budapesti gyógyintézetébe vitték, ahol 1889. március 27-én meghalt.

Cikkei 1869-től a Magyar Államban sürűn követték egymást, ahol Veridicus álnév, (4+6) és más jegyek alatt is írt (Napoleon és a zsinat, A modern polgárisodás, A keresztény hazafiság, 1870. 139., 143., 146. sz. A bizonyosság alapja, sat.); a budapesti kegyesrendi főgymnasium Értesítőjében (1873. A gymnasium feladata jellemképzés dolgában); a Jelenkorban (1875. Lubrichnak a Herbart bölcseletéről írt könyvét ism.), a Kath. Hetilapban (1879. Fenelonnak első prédikácziója, 1880. A modern paedagogia és a tudomány, 1882. Jogosult-e az Aquinas-féle ker. bölcselet a modern philosophiával szemben?); a kecskeméti kegyestanítórendi főgymnasium Értesítőjében (1878. Nevelésünk betegsége és orvossága); a Figyelőben (XI. 1881. Csaplár Benedek életrajza).

Munkái[szerkesztés]

  • Hogyan kell a gyermeket hazaszeretetre nevelnünk? Eger, 1875.
  • Ifjúságuuk elszilajulása. Eger, 1877.
  • Az iskola és az élet. Eger, 1881. (Ezen három munka különnyomat az Egri Népiskolából).
  • Futó pillantások társadalmi és irodalmi viszonyaink fölött. Írta Veridicus Severus. Bpest, 1875.
  • Kucserik Sándor kegyesrendi tanár 50 éves tanári jubileuma alkalmából tartott beszéde és Kucserik életrajza. Bpest, 1878.
  • Egyházi beszéd. Tartotta a kegyes tanítórendi ház megújított kápolnájának megáldatásakor Kecskeméten. 1879. szept. 14. Kecskemét.
  • Emlékezés Chelini Domokosról. Kecskemét, 1881.
  • A modern paedagogia és jellemképzés. Eger, 1882. (Különny. a Népiskolából).
  • Az ember, annak természete, lelke, tehetségei és végczélja, aquinoi szent Tamás tana szerint. Roulet de la Bouillerie Ferencz munkájának 3. kiadása után francziából ford. Bpest, 1882.
  • A keresztény ifjú kalauza. Gondolatok és tanácsok… kiszemelve sz. Ferencz műveiből és életének történetéből. Francziából magyarítá. Bpest, 1885.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.