Nagy-Jenyiszej
| Nagy-Jenyiszej | |
| 'Большой Енисей | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| ' | Tuva |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 605 km |
| Vízhozam | 602 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 56 800 km² |
 é. sz. 52° 19′ 18″, k. h. 98° 29′ 32″ | |
| Torkolat | Jenyiszej |
| é. sz. 51° 43′ 48″, k. h. 94° 27′ 18″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Jenyiszej folyó vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Jenyiszej témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nagy-Jenyiszej (oroszul: Большой Енисей) folyó Oroszország ázsiai részén, Tuva keleti felén. A Jenyiszej egyik, jobb oldali szülőfolyója; a másik a Kis-Jenyiszej.
Tuvai nyelven neve Бий-Хем (Bij-Hem), jelentése 'nagy folyó'.
Földrajz[szerkesztés]
Hossza: 605 km, vízgyűjtő területe: 56 800 km², évi közepes vízhozama az alsó folyásán: 602 m³/s, legnagyobb vízhozama 4890 m³/s.
Tuva északkeleti részének folyója. A kis Kara-Balik-tóból ered és hegyes vidékén, nagyrészt a Todzsai-medencén folyik végig. Tuva fővárosánál, Kizilnél egyesül a Kis-Jenyiszejjel, így keletkezik a Jenyiszej, melynek neve ezen a szakaszon Ulug-Hem (Улуг-Хем), vagyis Felső-Jenyiszej. A Nagy- és a Kis-Jenyiszej között az Obrucsev akadémikusról elnevezett hegység (хребет Академика Обручева) képezi a vízválasztót.
A folyó november végére befagy és május elején szabadul fel a jég alól. Május elején kezdődő magas vízállása akár őszig is elhúzódik. Fölfelé 285 km-en át hajózható.
Legnagyobb mellékfolyója a jobb oldali Hamszara (vagy Ham-Szira; hossza 325 km), további jelentős jobb oldali mellékfolyó a Szisztig-Hem (138 km) és alsó folyásán az Ujuk (143 km).
Vízgyűjtő területén található a Todzsa-medencében kialakított, az Azasz folyóról elnevezett természetvédelmi terület.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978)
- Bolsoj Jenyiszej (Enciklopegyija Voda Rosszii)
