Nemzeti Együttműködés Rendszere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(NER szócikkből átirányítva)

Orbán Viktor miniszterelnök, illetve második kormánya szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek. Ennek a rendszernek az elnevezése a Nemzeti Együttműködés Rendszere, rövidítve: NER.[1]

Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését.[2] 2010. június 14-én a „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés elfogadta,[3] de azt csak a kormánypártok szavazták meg. Az 1140/2010. (VII. 2.) kormányhatározat elrendelte, hogy a nyilatkozat szövegét minden államigazgatási épületben ki kell függeszteni, a többi hatalmi ág képviselőitől pedig kérte, hogy az általuk használt épületekben is tegyék ezt meg.[4] Az ellenzéki parlamenti pártok a kormányhatározatot egységesen elutasították nyilatkozataikban, mert véleményük szerint a magyar történelem diktatórikus korszakait idézi a rendelkezés.[5][6][7][8]

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének jelentése[szerkesztés]

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a Századvég Alapítvány szerint az „absztrakt ideológiákat” a „nemzeti ügyeket szem előtt tartó, pragmatikus kormányzás” váltja fel.[9]

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója szerint (az „Új Magyarország” korábbi MSZP-s víziójához hasonlóan) „a választásokon győztes politikai elit kísérlete, hogy mélyreható pozitív változásokat érjen el az államszervezet, a gazdaság és a társadalom területén”.[10]

A „Demokrácia és Dilemma Intézet”[11][12] elemzői úgy vélik, a NER egyszerűen a gazdasági-politikai reformok összességének fedőneve, miután a „reform” szó rendkívül népszerűtlenné vált.[forrás?]

Kritika[szerkesztés]

Kritikusai szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere részben meghagyja az állampolgárokat abban a tudatban, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik, miközben csökkenti a választási lehetőségek számát, kereteket állít fel a megadott lehetőségektől eltérő döntési lehetőségek korlátozására, és a szabad döntés lehetőségét felcseréli a szigorú keretek közötti, szabályozott szabad döntésre.[13][14][15][16][17][18][19][20][21][22] A Nemzeti Együttműködés Rendszere az elemzők szerint ilyen formán posztkommunista maffiaállamként az irányított demokráciának, az enyhébbnek mondható diktatórikus kormányzati berendezkedésnek az útján jár.[23][24][25]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Országgyűlés politikai nyilatkozata a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről (kormany.hu)
  2. SZEGEDma: Orbán: megszületett a nemzeti együttműködés rendszere. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
  3. HVG.hu: Elfogadták a nyilatkozatot a nemzeti együttműködésről
  4. Index: Ki kell függeszteni a középületekben a nemzeti együttműködés nyilatkozatát
  5. FN.hu: Az ellenzék nem akaszt
  6. Magyarországon irányított demokrácia van
  7. Diktatúra, irányított demokrácia, demokrácia. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
  8. Irányított demokrácia lesz magyarország?[halott link]
  9. Fodor Gábor–Fűrész Gábor–Giró-Szász András: Az ideológiák vége – A Nemzeti Együttműködés Rendszere[halott link]
  10. HVG: Vélemény: Gyurcsány’06 – Orbán’10: kinek állt inkább a zászló?
  11. Demokrácia és Dilemma Intézet
  12. Új és markáns szín a honi politikai elemzések palettáján (Index.hu, 2010)
  13. Posztkommunista maffiaállam. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
  14. Irányított demokrácia
  15. Lemaradó ország. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  16. Irányított nemzeti kapitalizmus. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  17. Plebejus demokrácia. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  18. Nehéz együttélés a jogállam rendjével. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  19. Kísérlet a baloldali blokk helyreállítására. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  20. Lázadás a kéttömb-rendszer ellen. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  21. Irányított demokrácia, az oktatásban is. [2014. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
  22. Az állami keresztapa fogságában. [2014. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
  23. A posztkommunista maffiaállam. Élet és Irodalom, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  24. The Washington Post: Magyarország posztkommunista maffiaállam. Mandiner, 2021. július 20. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  25. „Magyarország az egyetlen maffiaállam az EU-n belül”. HVG, 2014. október 21. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)

Kapcsolódó oldalak[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]