Nemzeti Együttműködés Rendszere
Orbán Viktor miniszterelnök, illetve második kormánya szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek. Ennek a rendszernek az elnevezése a Nemzeti Együttműködés Rendszere, rövidítve: NER.[1]
Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését.[2] 2010. június 14-én a „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés elfogadta,[3] de azt csak a kormánypártok szavazták meg. Az 1140/2010. (VII. 2.) kormányhatározat elrendelte, hogy a nyilatkozat szövegét minden államigazgatási épületben ki kell függeszteni, a többi hatalmi ág képviselőitől pedig kérte, hogy az általuk használt épületekben is tegyék ezt meg.[4] Az ellenzéki parlamenti pártok a kormányhatározatot egységesen elutasították nyilatkozataikban, mert véleményük szerint a magyar történelem diktatórikus korszakait idézi a rendelkezés.[5][6][7][8]
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének jelentése
[szerkesztés]A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a Századvég Alapítvány szerint az „absztrakt ideológiákat” a „nemzeti ügyeket szem előtt tartó, pragmatikus kormányzás” váltja fel.[9]
A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója szerint (az „Új Magyarország” korábbi MSZP-s víziójához hasonlóan) „a választásokon győztes politikai elit kísérlete, hogy mélyreható pozitív változásokat érjen el az államszervezet, a gazdaság és a társadalom területén”.[10]
A „Demokrácia és Dilemma Intézet”[11][12] elemzői úgy vélik, a NER egyszerűen a gazdasági-politikai reformok összességének fedőneve, miután a „reform” szó rendkívül népszerűtlenné vált.[forrás?]
Kritika
[szerkesztés]Kritikusai szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere részben meghagyja az állampolgárokat abban a tudatban, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik, miközben csökkenti a választási lehetőségek számát, kereteket állít fel a megadott lehetőségektől eltérő döntési lehetőségek korlátozására, és a szabad döntés lehetőségét felcseréli a szigorú keretek közötti, szabályozott szabad döntésre.[13][14][15][16][17][18][19][20][21][22] A Nemzeti Együttműködés Rendszere az elemzők szerint ilyen formán posztkommunista maffiaállamként az irányított demokráciának, az enyhébbnek mondható diktatórikus kormányzati berendezkedésnek az útján jár.[23][24][25]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az Országgyűlés politikai nyilatkozata a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről (kormany.hu)
- ↑ SZEGEDma: Orbán: megszületett a nemzeti együttműködés rendszere. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
- ↑ HVG.hu: Elfogadták a nyilatkozatot a nemzeti együttműködésről
- ↑ Index: Ki kell függeszteni a középületekben a nemzeti együttműködés nyilatkozatát
- ↑ FN.hu: Az ellenzék nem akaszt
- ↑ Magyarországon irányított demokrácia van
- ↑ Diktatúra, irányított demokrácia, demokrácia. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
- ↑ Irányított demokrácia lesz magyarország?[halott link]
- ↑ Fodor Gábor–Fűrész Gábor–Giró-Szász András: Az ideológiák vége – A Nemzeti Együttműködés Rendszere[halott link]
- ↑ HVG: Vélemény: Gyurcsány’06 – Orbán’10: kinek állt inkább a zászló?
- ↑ Demokrácia és Dilemma Intézet
- ↑ Új és markáns szín a honi politikai elemzések palettáján (Index.hu, 2010)
- ↑ Posztkommunista maffiaállam. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
- ↑ Irányított demokrácia
- ↑ Lemaradó ország. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Irányított nemzeti kapitalizmus. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Plebejus demokrácia. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Nehéz együttélés a jogállam rendjével. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Kísérlet a baloldali blokk helyreállítására. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Lázadás a kéttömb-rendszer ellen. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Irányított demokrácia, az oktatásban is. [2014. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
- ↑ Az állami keresztapa fogságában. [2014. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
- ↑ A posztkommunista maffiaállam. Élet és Irodalom, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
- ↑ The Washington Post: Magyarország posztkommunista maffiaállam. Mandiner, 2021. július 20. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
- ↑ „Magyarország az egyetlen maffiaállam az EU-n belül”. HVG, 2014. október 21. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
Kapcsolódó oldalak
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Az Országgyűlés politikai nyilatkozata a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről PDF
- Bevezetés a második Orbán-kormány jog- és politikafelfogásába PDF
- Információs jogok a Nemzeti Együttműködés Rendszerében PDF
- A keresztapa és a családi VIP-páholy Archiválva 2014. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A felvilágosulatlan abszolutizmus
- Békés Márton: Nemzeti blokk. A Nemzeti Együttműködés Rendszere; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Budapest, 2022