Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár
Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár, Hódmezővásárhely
Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár, Hódmezővásárhely
Cím 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 44.
Elhelyezkedése
Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár (Csongrád-Csanád megye)
Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár
Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
é. sz. 46° 24′ 55″, k. h. 20° 19′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 55″, k. h. 20° 19′ 34″

A városi közkönyvtár (1880–1952)[szerkesztés]

A könyvtár megalapítása (1870–1880)[szerkesztés]

A reformkor legfontosabb eredménye, hogy Ábrai Károly, a literátus polgármester, a hódmezővásárhelyi városi tanács 1880. július 10-i ülésén javaslatot tett a közkönyvtár megalapítására, amit a közgyűlés megszavazott. Sajnos a polgármester megbuktatása után a könyvtár létesítése megakadt, érdemi lépés a század végéig nem történt.

Könyv és közönsége a városi könyvtár első évtizedeiben (1880–1918)[szerkesztés]

A 20. század első éveiben a városi értelmiség (Gonda József, Tornyai János, Kiss Lajos, Endre Béla, Rudnay Gyula, Pásztor János) elérte, hogy ismét napirendre kerüljön a könyvtár ügye, hiszen megteremtődtek a könyvtár megnyitásának feltételei is, így végre – 1907. május 12-én – a városi közkönyvtár megnyílt a közönség számára a városházán lévő főispáni lakásban. Az olvasók díjtalanul használhatták az olvasóteremben a könyveket, továbbá elismervény ellenében kölcsönözhettek belőle vasárnap délutánonként 2-től 5-ig. Az első gyűjteményt háromszor költöztették át, évente csak 8-9 hónapig működött, és a kölcsönzési idő is csak 1912-ben emelkedett heti 10 órára. E rövid virágkor eredményeit még harminc év múlva, 1942-ben sem tudta megközelíteni! Mivel a gyűjtemény anyaga egyre nőtt, egyre nehezebben tudták elhelyezni a városházán lévő főispáni lakosztályban, ezért szükségessé vált egy új épület keresése. 1913-ban államsegélyből megvásárolta a város dr. Imre József házát (ma ebben az épületben található a Tornyai János Múzeum), ahol a könyvtár és a múzeum közösen került volna elhelyezésre.

Az államsegélyből megvásárolt épület

Kísérletek a könyvtár fejlesztésére (1919–1944)[szerkesztés]

Az I. világháború miatt megtorpant a könyvtár fejlődése, 1914 júliusában be is zárták. Az épület megfelelő átalakítására nem volt idő, pénz, akarat, így csak 1919. április végén hozták ide a könyveket. Ezután még sokáig halomba rakva tárolták és csak 1922-ben kerülhettek az akkor kialakított polcrendszerre. A könyvtár 1924 novemberében ismét kinyitott, tízéves kényszerszünet után. Az állam pénzén vásárolt épületbe akkor a közellátási hivatalt helyezték el, a könyveket a város a zsidó hitközségtől 1930-ban vásárolt Kálvin tér 2. számú ház emeleti részébe szállíttatta, ahová néhány év múlva követte a múzeum is.

Újrakezdés a háború után (1944–1952)[szerkesztés]

A hódmezővásárhelyi közkönyvtár egy összevont szervezet, a múzeumot és a Tornyai képtárat is magában foglaló városi kulturális intézmény részeként érte meg 1944. október 8-át, amikor a város számára befejeződött a második világháború. 1945. március 1-én a háborús szünet után újra megnyílt a könyvtár, heti 4 órában lehetett kölcsönözni. A könyvtár olvasóinak száma 1947-re már megközelítette az első világháború előtti rekordmagasságot, de forgalma azonban még a 30-as éveké mögött is elmaradt. A gyűjtemény mennyiségi gyarapodása 1949-ig nem jelentős, nagyjából a két háború közötti szinten maradt, ebben az időben főleg az állomány minősége változott nagyobb mértékben. 1949-től 1952-ig ugrásszerű mennyiségi gyarapodás tapasztalható, ez alatt a három év alatt évente átlag 950 kötettel nőtt a könyvtári könyvek száma. A városi könyvtár állományának mozgásából is látható, hogy 1948 után felgyorsult a könyvtárügy átalakításának folyamata. 1949-ben alakult meg a Népművelési Minisztérium, létrejött a népkönyvtárak, művelődési otthonok hálózata, stb. Ezzel egy időben azonban a művelődéspolitikában súlyos torzulások is bekövetkeztek.

A gyűjtemény elhelyezése ezekben az években nem változott, 1951-ig a Kálvin tér 2. szám alatt működött, ahová még 1939-ben költöztették az Imre József-féle házból.

A Csongrád Megyei Könyvtár Hódmezővásárhelyen (1952–1972)[szerkesztés]

1952. december 21-én a régi városi közkönyvtárra alapozva megnyitották a Csongrád Megyei Könyvtárat.

Tanulóévek (1953–1958)[szerkesztés]

1948 után módszeres elszántsággal láttak hozzá Vásárhelyen is a polgári könyvkultúra intézményi-szervezeti rendszerének, objektumainak szétzúzásához. Csak 1950 végén látták be, hogy így sokszor pótolhatatlan értékek vesztek el, ekkor szervezték meg a pusztulásra ítélt könyvek felülvizsgálatát. Mindezek pótlását, helyettesítését az egyszerű közművelődési könyvtárak, az un. népkönyvtárak szaporításával, az olvasók számának állandó emelésével kívánták elérni. A hódmezővásárhelyi közkönyvtár ilyen körülmények között kezdte meg rövid életét, miután a múzeumtól annak államosítása következtében, 1951 január elsején végre különvált, s az év nyarán, a Kálvin tér 2. szám alól a Sztálin (ma ismét Andrássy) utca 30. szám alá költözött. Mivel 1952-ben a megyében már 193 államilag szervezett népkönyvtár működött, ez szükségessé tette a közművelődési könyvtári hálózat átszervezését. Ekkor a megyében Hódmezővásárhely volt a megyeszékhely, ezért a város könyvtárát szemelték ki megyei könyvtári szerepkörre. A gyökeresen új szerepre, igazi hivatásának betöltésére a kispolgári kölcsönkönyvtár egyáltalán nem, vagy csak igen kevéssé volt alkalmas, a munka nehezen, lassan indult meg. Kezdetben szinte nem is tettek mást, csak kölcsönöztek. Az indulás két legsúlyosabb gondja a megfelelő épület és a szakképzett vezető hiánya volt, de a kezdeti nehézségek után sikerült megfelelő embert találni, és egy újabb költözés a helyiséggondokat is enyhítette: 1954 végén egy még nagyobb családi házat utaltak ki nekik a Sztálin (Andrássy) utca 44. számot, itt működik a mai jogutód Németh László Városi Könyvtár is. Az új helyen már különválaszthatták térben és időben a gyermekek számára való könyvtári szolgáltatást, igaz, egyelőre csak a kölcsönzést. 1955-ben már volt olvasói és ifjúsági, szak- és betűrendes katalógus. A szolgálati, olvasótermi és raktári katalógusok (az Országos Széchényi Könyvtár és a Békés Megyei Könyvtár segítségével) ezt követően épültek. 1955 novemberében, a Kálvin tér 1. sz. alatt megindították a helyileg is különvált gyermek- és ifjúsági szolgálatot. Erősítették a városi könyvtári tevékenységet, 1956-ban megkezdték a rendszeres olvasótermi és referensz szolgálatot és a könyvtárközi kölcsönzést, az olvasóteremben már 64 újságot használhattak az olvasók.

A könyvtár végleges helye

A mennyiségi fejlődés bűvöletében (1959–1968)[szerkesztés]

Ebben az időszakban a Csongrád Megyei Könyvtár fejlődésének új szakaszába lépett. 1958-ban a könyvtár 12 munkatársa kb. hatvanezres állományt gondozott, a központi könyvtárban több mint kétezer olvasót láttak el. 1959. január 1-jén a hatalmas határú városban lépett munkába az ország első művelődési autója, ami sokat javított a legelzártabb külterületi lakosság ellátásán. Az autónak körülbelül annyi olvasója volt az első évben, mint a központi könyvtárnak. 1960. január 2-án működni kezdett a könyvkötő részleg, mely az állomány védelme szempontjából nagyon fontos kiegészítő tevékenység. Korábban a könyvek javítását javarészt a könyvtárosok végezték. A helyismereti munka kezdete a megyei könyvtárban szintén erre az időszakra tehető. A gyűjtés alapján a 60-as évek közepétől megindult a feltárás és a szolgáltatás is. A kialakuló megyei helyismereti gyűjtemény legértékesebb része a vásárhelyi anyag volt, mivel az 1880-ban alapított, s 1907-ben megnyitott hódmezővásárhelyi közkönyvtárban már az első kezelőnek, Székely Jánosnak is különös gondja volt a helyi szerzők műveire, a városról szóló könyvekre. Csongrád megye székhelyét 1962. január elsejével Hódmezővásárhelyről Szegedre helyezték, de a megye könyvtárát Vásárhelyen hagyták, valószínűleg azért, mert tevékenységének kétharmad részét a város számára, városi könyvtárként végezte.

Parkoló-pályán (1968–1972)[szerkesztés]

Ebben az időszakban a könyvtár már nem volt alkalmas a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelni. Az egyetlen könyvtári munkaterület, amely 1967 óta szinte zavartalan, egyenletes fejlődést mutatott, az a helyismereti kutató, tájékoztató munka, a kutatók kiszolgálása. 1969-ben a könyvtár kiadásában megjelenik a Vásárhely Népe 1944/45-ös repertóriuma és a Tornyai-bibliográfia, majd 1970-ben az 1918/19-es helyi sajtó anyagát feltáró gyűjtemény is kiadásra kerül, továbbá a könyvtár műhelyében elkészül a Bibó Lajos-bibliográfia, A Jövendő, a Magyar Köztársaság, a Vásárhelyi Szó repertóriuma is, és számos más helytörténeti munka, szakdolgozat. A Csongrád Megyei Könyvtár ilyen körülmények között, ilyen állapotban érte meg a régen esedékes átszervezést, Szegedre való áthelyezését. A megyei könyvtári feladatokat ellátó rész a Szegedi Járási Könyvtárral olvadt össze Csongrád Megyei Könyvtár néven.

Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár (1973-tól)[szerkesztés]

Németh László mellszobra a róla elnevezett könyvtár előtt

Az újrakezdés[szerkesztés]

Az intézmény 1973. január 1-jétől ismét városi könyvtár, 1976. június 2-án vette fel Németh László nevét.

A régi gazdaház udvarán 1974-ben új szárny épült, ahol helyet kapott a gyerekkönyvtár, majd 1983-ban az olvasóterem. 1993-ban a szomszéd házat is megkapták, itt új raktárak, zeneszoba és a Németh László-emlékkiállítás kapott helyet. Ebbe az új szárnyba költözött vissza a gyermekkönyvtár. Nagy jelentőségű volt a gyűjtemény számára 1983-ban Takács Ferencné gesztusa, a koncepciós per áldozatává vált szociáldemokrata politikus özvegye férje kiváló könyvtárának maradványát ekkor a gyűjteménynek adományozta. 1973-óta folyamatosan gyarapszik a városi helyismereti gyűjtemény, megalapozódott a zenei gyűjtemény.

2010-ben a gyermekkönyvtár felvette Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom megteremtőjének nevét, innentől a könyvtár hivatalos neve: Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos gyermekkönyvtár.

Pósa Lajos mellszobra Hódmezővásárhelyen, a könyvtár előtt

Az állomány[szerkesztés]

A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár a város legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező, s egyben egyetlen nyilvános könyvtára, melynek rangját nem annyira a régi könyvek adják, annak ellenére, hogy van néhány értékes, 17-18. századi dokumentum, hanem az a helyismereti állomány, mely gyűjtésében teljességre törekedve koncentráltan tartalmazza a város irodalmát. A gyűjtemény darabjainak nagy része egyedi vagy ritka könyv, újság, kézirat. A helyi vonatkozású dokumentumok gyűjtésén kívül fokozott gondot fordítanak a könyvtár állományának tervszerű és minden igényt kielégítő gyarapítására. A jelenlegi dokumentumállomány megközelíti a 300 000-t. A nyomtatott dokumentumok mellett a hanglemez, CD, videó és CD-ROM állomány is gyarapszik. 230-féle folyóirat, napi- és hetilap áll rendszeresen az olvasók rendelkezésére. A könyvtár névadójának, Németh Lászlónak az emlékszobája az épületben került berendezésre, eredeti bútorokkal, az író személyes tárgyaival együtt. Szépen megrendezett, s igen sok kuriózumot mutat be a Németh László állandó emlékkiállítás, mely igen sok látogatót vonz az ország minden területéről. Kiépítésre került a közhasznú adatbázis, mely különböző információk gyűjtésével, rendszerezésével és szolgáltatásával a mindennapi életben való eligazodáshoz nyújt segítséget. Külön részlegként működik a gyermekkönyvtár, a zeneszoba, valamint az Art-videó téka, amely a művészfilmek gyűjtésére és azok kölcsönzésére szakosodott.

Források[szerkesztés]

  • Kőszegfalvi Ferenc: Könyvtári évszázad – Hódmezővásárhely 1880 – 1972 Németh László Városi Könyvtár kiadásában, Hódmezővásárhely, 2003
  • Németh László Városi Könyvtár honlapja: www.nlvk.hu

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]