Nátrium-hidrogén-szulfát
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Nátrium-hidrogén-szulfát | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | Nátrium-hidrogén-szulfát | ||
| Más nevek | Nátrium-biszulfát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7681-38-1 | ||
| PubChem | 516919 | ||
| ChemSpider | 56397 | ||
| EINECS-szám | 231-665-7 | ||
| RTECS szám | VZ1860000 | ||
| InChIKey | WBHQBSYUUJJSRZ-UHFFFAOYSA-M | ||
| UNII | BU8V88OWIQ | ||
| ChEMBL | CHEMBL1200488 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | NaHSO4 | ||
| Moláris tömeg | 120,06 g/mol (vízmentes/anhidrát) 138,07 g/mol (monohidrát) | ||
| Megjelenés | fehér por | ||
| Halmazállapot | szilárd | ||
| Sűrűség | 2,742 g/cm³ (anhidrát) | ||
| Olvadáspont | 58,5 °C (monohidrát) 315 °C (anhidrát), egy része elbomlik | ||
| Forráspont | Na2S2O7-tá bomlik | ||
| Oldhatóság (vízben) | 50 g/100 ml (0 °C) 100 g/100 ml (100°C) | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | monoklin (monohidrát) Triklin (anhidrát) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] | ||
| R mondatok | R41[1] | ||
| S mondatok | (S2), S24, S26[1] | ||
| Lobbanáspont | nem éghető | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | A nátrium vegyületei | ||
| Azonos anion | Szulfátok | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A nátrium-hidrogén-szulfát (más néven nátrium-biszulfát vagy E514ii) a nátriumnak kénsavval alkotott vegyülete. Képlete: NaHSO4.
Előállítása
[szerkesztés]Az egyik módszer, hogy pontosan annyi kénsavat és nátrium-hidroxidot keverünk össze, hogy maradék nélkül nátrium-hidrogén-szulfát és víz képződjön.
- NaOH + H2SO4 → NaHSO4 + H2O
A másik módszer az, amikor a nátrium-klorid és a kénsav magas hőmérsékleten bekövetkező reakciójából nátrium-hidrogén-szulfát és hidrogén-klorid gáz keletkezik.
- NaCl + H2SO4 → NaHSO4 + HCl
Ezt követően a reakcióelegyet lehűtik, így a nátrium-hidrogén-szulfát a tartály alján megszilárdul. A keletkezett hidrogén-kloridot vízen vezetik keresztül, így melléktermékként sósavat kapunk. Ezzel a módszerrel anhidrátot kapunk.
Egy harmadik módszer, amikor réz-szulfátot és nátrium-hidrogén-karbonátot reagáltatunk:[forrás?]
- CuSO4 + NaHCO3 → CuCO3 + NaHSO4
Kémiai tulajdonságok
[szerkesztés]A nátrium-hidrogén-szulfát vizes oldata savas kémhatású, 1M oldat pH-értéke 1,4. Néhány helyzetben kénsav alternatívájaként használják. Például nátrium-hidrogén-szulfát és nátrium-acetát reakciójával ecetsav állítható elő. Egy másik alkalmazása, hogy a legtöbb karbonátból szén-dioxidot szabadít fel.
A vízmentes nátrium-hidrogén-szulfát erősen higroszkópos, olvadáspontját nem lehet pontosan meghatározni. Általában azt a hőmérsékleti értéket szokták használni, melynél a nátrium-hidrogén-szulfát nátrium-piroszulfáttá és vízzé kezd bomlani.
Alkohol hatására nátrium-szulfátra és szabad kénsavra bomlik.[2]
Felhasználási területek
[szerkesztés]- háztartási tisztítószerekben
- ezüst tisztításánál
- úszómedencékben lúgosság csökkentésére
- állateledelekben[3]
- későbbi időpontban vizsgálandó földminták tartósítására
- Az élelmiszeriparban térfogatnövelőként és stabilizálószerként E514 néven alkalmazzák. Elsősorban rágógumikban és színezékekben fordul elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Mellékhatása (élelmiszerek esetén) nem ismert.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c BGIA GESTIS[halott link] (németül)
- ↑ Merck Index of Chemicals and Drugs, 11th ed. monograph 8531
- ↑ Chicken Soup for the Pet Lover's Soul : Products : Cats : Dry Food : Adult Cat Formula. [2008. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
