Nátrium-acetát
| Nátrium-acetát | |||
 Nátrium-acetát | |||
| |||
| IUPAC-név | nátrium-acetát | ||
| Szabályos név | nátrium-etanoát | ||
| Más nevek | ecetsav nátrium sója | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 127-09-3, [6131-90-4] (trihidrát) | ||
| PubChem | 517045 | ||
| ChemSpider | 29105 | ||
| EINECS-szám | 204-823-8 | ||
| DrugBank | DB09395 | ||
| ChEBI | 32954 | ||
| RTECS szám | AJ4300010 (vízmentes) AJ4580000 (trihidrát) | ||
| ATC kód | B05XA08 | ||
| Gyógyszer szabadnév | sodium acetate | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Natrii acetas trihydricus (trihidrát) | ||
| InChIKey | VMHLLURERBWHNL-UHFFFAOYSA-M | ||
| Beilstein | 3595639 | ||
| Gmelin | 20502 | ||
| UNII | NVG71ZZ7P0 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1354 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CH3COONa | ||
| Moláris tömeg | 82,03 g/mol (anhidrát) 136,08 g/mol (trihidrát) | ||
| Megjelenés | fehér por | ||
| Sűrűség | 1,45 g/cm³, szilárd | ||
| Olvadáspont | 324 °C-on elbomlik | ||
| Forráspont | elbomlik | ||
| Oldhatóság (vízben) | 76 g/100 ml (0 °C) | ||
| Lúgosság (pKb) | 9,25 | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | monoklin | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
| Főbb veszélyek | Irritáló | ||
| R mondatok | (nincs)[1] | ||
| S mondatok | (nincs)[1] | ||
| LD50 | 3530 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | Nátrium-formiát Nátrium-propionát | ||
| Azonos anion | Kálium-acetát Kalcium-acetát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A nátrium-acetát (E262) (más néven nátrium-etanoát) az ecetsav nátriummal alkotott sója. Viszonylag olcsó vegyület, melyet széles körben használnak.
Felhasználási területek
[szerkesztés]Felhasználják többek között:
- a textiliparban a kénsav semlegesítésére és festékek tartósságának növelésére
- fémek bevonása során a galvánfürdők összetevőjeként
- szintetikus gumi előállításánál a kloroprén vulkanizálása során
- különböző chipsekben ízfokozóként alkalmazzák (sós és ecetes íze miatt)
- élelmiszerekben tartósítószerként (ekkor általában nátrium-diacetátként, vagy E262-ként feltüntetve)
- különböző oldatok pH értékének módosítására, elsősorban biokémiai folyamatok során, ahol a reakció kimenete nagyban függ az oldat pH-értékétől
- kézmelegítőkben és egyéb, kémiai reakció által fűtött melegítőkben, mert kristályosodása exoterm, és jelentős hőtöbblettel jár[2][3][4]
- a trihidrát látens olvadáshője nagy (264-289 kJ/kg), így hőcserefolyamatokban[5]
- szinte minden, gyümölcsből, vagy erjesztés útján készült élelmiszerben természetes úton megtalálható.
Nehezen fagy meg, így a fagyási ponton is túl lehet hűteni, de egy kis nátrium-acetát-kristály hozzáadásakor az egész megfagy pár másodperc alatt. A kristályosodás jelentős hővel jár, így akár 30 °C-ra is képes felmelegedni. Ennek a neve a forró vagy instant jég.
Előállítása
[szerkesztés]Mivel a nátrium-acetát olcsó, ezért a vegyiparból könnyen beszerezhető, laboratóriumokban csak elvétve, vagy demonstratív célokból szintetizálják ecetsav és valamilyen nátrium tartalmú bázis (nátrium-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-hidroxid stb.) segítségével:
- CH3–COOH + Na+[HCO3]– → CH3–COO– Na+ + H2O + CO2
Vegyipari keretek között alkoholból, cukorból, vagy acetaldehidből állítják elő.
Egyéb reakciók
[szerkesztés]
Nátrium-acetáttal alkil-halogenidekből – például brómetánból – észterek állíthatók elő:
- H3C–COO– Na+ + Br–CH2–CH3 → H3C–COO–CH2–CH3 + NaBr
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d A nátrium-acetát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 27. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Crystallization of Supersaturated Sodium Acetate. Journal of Chemical Education
- ↑ "Fake" latent heat and supersaturation. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 20.)
- ↑ How do sodium acetate heat pads work?. HowStuffWorks. (Hozzáférés: 2007. szeptember 3.)
- ↑ Thermal Energy Storage: Systems and Applications, By Ibrahim Dincer, Marc A. Rosen, p. 155 [1]