Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli
| Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli | |
 | |
| Született | 1057. július 5. Túsz |
| Elhunyt | 1111. december 19. (54 évesen) Túsz |
| Állampolgársága | Nagyszeldzsuk Birodalom |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Meshed |
| Filozófusi pályafutása | |
| Arab filozófia Középkor | |
| Iskola/Irányzat | szúfizmus |
| Érdeklődés | szúfizmus, logika, teológia, jogfilozófia |
| Akikre hatott | Maimonidész, Aquinói Szent Tamás |
| Fontosabb művei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Arab |
| أبو حامد محمد بن محمد الغزالي |
| Tudományos átirat |
| 'Abū Ḥāmid Muḥammad bin Muḥammad al-Ġazālī |
| Fordítás |
| Ḥāmid apja, Muḥammad apja, Muḥammad al-Ġazālī |
Közkeletű nevén Al-Gazáli, teljes nevén Abú Hámid Muhammad bin Muhammad al-Gazálí (Túsz, 1057. július 5. – Túsz, 1111. december 19.) arabul alkotó perzsa muszlim teológus és filozófus, Európában a latinizált Algazel néven ismert. Az iszlám miszticizmus, a szúfizmus alapeszméinek egyik kidolgozója. Egyaránt volt szúfi és ortodox muszlim skolasztikus gondolkodó. A szunnita safiita iskolához (madzhab) tartozott.
Imám Gazáli több titulus birtokosa is volt: Sarafu l-Aimma (Arabul: شرف الائمه), Zajn ad-Dín (arabul: زین الدین), Huddzsatu l-Iszlám (arabul: حجة الاسلام)
Munkássága
[szerkesztés]Gondolkodásában határozott szkepticista volt. Egyaránt támadta Arisztotelész, al-Fárábí és Avicenna tanait is. Későbbi nagy kritikusa Averroës volt, aki szerint praktikus a természeti törvények magyarázatából kihagyni Istent.
Szerinte a filozófia károsan hat a vallásra. Szerinte a filozófia nem is tudomány, mert a tudományoknak a feladata az kéne, hogy legyen, hogy a vallás és teológia tudományát szolgálják.
Ismert műve A vallásos tudományok felélesztése címet viselte. Ebben azt igyekszik bemutatni, hogy milyennek kell lennie az istenfélő ember életének.
Másik ismert műve a Destructio philosophorum, ebben aműben az addig ismeretes filozófiai tanokat támadja. Főleg a világ örökkévalóságáról, az oktörvény megdönthetetlenségéről és a léleknek szellemi feltámadásáról szóló tanokat támadja. Minden munkáját a skolasztika filozófiára jellemző felsorolásokkal, kérdésekkel és ellenkérdésekkel tarkítja. Egyik méltatója találóan nevezte a skolasztikus vitatkozó művészet legmagasabb megnyilatkozásának ezt a munkát.
Miután minden filozófiai tant megdőltnek vélt, hozzálátott egy teológiai rendszer felépítéséhez, ami összhangban van az ortodox muszlim tanokkal. Ebben a műben, mint ahogyan ő mondja inkább a szívhez szól, mint az észhez, inkább a jámbor lelkekhez, mint a tanult elmékhez. minden érvét a Koránból vett idézettel támasztja alá. Szerinte egyetlen tudományra van szüksége az embernek és ez a tudomány a hitre kell vonatkoznia. A hitet szerinte nem kell bizonyítani, hanem tanítani kell. Később ezt a fajta dogmatizmust vette át a keresztény skolasztika Aquinó Szent Tamás tanain keresztül.
Művei
[szerkesztés]Teológia
[szerkesztés]- al-Munqidh min al-dalal (A hibától megmentő)
- al-1qtisad fi'I-i`tiqad (Középút a teológiában)
- al-Risala al-Qudsiyya (Levél Jeruzsálemből)
- Kitab al-arba?in fi usul al-din (Negyven fejezet a vallás elveiről)
- Mizan al-?amal (A tett mérlege)
- Az értékes gyöngy a másik oldalon / túlvilágon lévő tudásban)
- Ó, gyermek!
Szúfizmus
[szerkesztés]- Ihya ulum al-din (A vallástudományok feléledése), Gazáli főműve
- Kimiya?-yi sa?adat (A boldogság elixírje)
- Mishkat al-anwar (A fények fülkéje)
Filozófia
[szerkesztés]- Maqasid al falasifa (A filozófusok szándékai)
- Taháfut al-falászifa (A filozófusok összeomlása)
Jog
[szerkesztés]- al-Mustasfa min ?ilm al-usul (Die Essentiellen Dinge (?) der Rechtswissenschaft)
Logika
[szerkesztés]- Miyar al-ilm (A tudás alapja)
- al-Qistas al-mustaqim (Az igazságosság egyensúlya)
- Mihakk al-nazar f'l-mantiq (Logikában levő bizonyíték próbaköve)
Magyarul
[szerkesztés]- Megszabadulás a hibáktól / A Vezetés kezdete; ford. Kiss Zsuzsanna; Salam Alapítvány, Bp., 2003 (Salam könyvek)
- A tévelygésből kivezető út. Vallásfilozófiai önarckép; ford., utószó, jegyz. Németh Pál; Palatinus, Bp., 2003 (Folyam)
Források
[szerkesztés]- Dr. Málnási Bartók György: A középkori és újkori filozófia története[1]
- A Tévelygésből kivezető út című műve magyar nyelven
- (franciául) Traité de croyance de l'Imam Al Ghazali
