Mozgókönyvtár
Mozgókönyvtár meghatározása
Az esélyegyenlőség érdekében az ország bármely pontján élő állampolgárnak joga van a számára szükséges információhoz és dokumentumhoz. Így a kistelepülések könyvtári ellátását hozzá kell a nagyobb egységekhez kapcsolni akár úgy, hogy a település önálló könyvtárat tart fent és ezt fejleszti, akár úgy, hogy a megye megyei vagy nagyobb városi könyvtárától rendeli meg az önkormányzat mindazon szolgáltatásokat, amelyekre a településen szükség van. Megrendelhető kistelepülési ellátástípusok:
- mozgókönyvtár[1]
- konténerkönyvtár
- hordozható könyvtár
- postai könyvküldő szolgáltatás
- letéti gyűjtemény
- fiókkönyvtár
- használók szállítása
- kettős funkciójú könyvtárak
- kábeltévé szolgáltatás
A mozgókönyvtári ellátás az olyan ellátási formák összessége, amelyet a szolgáltató könyvtár biztosít szerződés alapján. Ide érthetőek:
- dokumentumellátás
- kiadvány feldolgozása, feltárása
- dokumentum forgatása
- képzés
- továbbképzés
- közös katalógus
- információs rendszer
- közhasznú információs szolgáltatások rendszere
- helyismereti dokumentumok központi nyilvántartása[2]
Ellátás formái
- mozgókönyvtár és fixen telepített szolgáltató pont együtt
- kizárólag mozgókönyvtár működik[3]
- speciális funkcióval működő mozgókönyvtár
Szempontok az ellátás tervezéshez
- ellátott terület nagysága
- lakosság eloszlása
- szolgáltató helyek elhelyezkedése
- útviszonyok
- személyzet[4]
- könyvtári források elérhetősége
- lakosság mobilitása
- látogatások gyakorisága
- megállások időtartama
Mozgókönyvtár járművei
Az IFLA ajánlása alapján a következő paraméterekkel működik egy ideálisnak mondható mozgókönyvtári ellátás: „a busz kéthetente 9 napon keresztül megy, napi 50 km-t tesz meg, 5 helyen áll meg, a fedélzeten lévő 2 fős személyzet 50 címet kölcsönöz ki óránként”[5]
Történeti áttekintés
A világ első mozgókönyvtára 1905-ben indult útjára az Egyesült Államokban. Egy kétlovas szekéren 2560 kötet volt elhelyezve; a szekeret a könyvtáros hajtotta, megállt a környéken lakó farmerek házánál, és térítés nélkül kölcsönzött nekik az állományból.[6] Magyarországon az első mozgókönyvtár Budapesten indult el, erre már 1916-ból találhatunk fényképes bizonyítékot. 1945-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár indította útnak az első két villamoskönyvtárat. A fővárosban 1973-ban állt szolgálatba az első könyvtárbusz, majd ezt követte 1974-ben az első vidéki mozgókönyvtár Pécsett. A következő években számos új buszt avattak még Budapesten, Kaposváron,[7] Székesfehérváron, Érden, Győrben és Cegléden. A hetvenes-nyolcvanas évek hazai könyvtárbuszai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Rengeteg volt a meghibásodás miatti leállás, kimaradás. A működő buszok télen hidegek, nyáron pedig elviselhetetlenül melegek voltak. A megfelelő állományok sem voltak adottak. Mindezek eredménye az lett, hogy a kezdeti fellendülést követően szinte azonnal elkezdődött a mozgókönyvtár mint szolgáltatási forma hanyatlása.[8]
Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR)
2004-ben létrehozott program, amelynek célja a kistelepülések könyvtári ellátásának segítése, szabályozása. A hazai könyvtári rendszernek olyan szerves része, amelyet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) kiegészítésére hoztak létre. Hiszen ahhoz, hogy az ODR szolgáltatását az ország bármely részén igénybe lehessen venni, könyvtárra, könyvtári szolgáltató helyekre, könyvtárbuszokra van szükség.[9]
A KSZR ellátási formái
- önálló könyvtár fenntartása
- könyvtári szolgáltató helyek biztosítása
- könyvtárbusz
A KSZR tagjai
- Szolgáltató könyvtárak: olyan megyei könyvtárak, amelyek adott formában gondoskodnak a lakosság könyvtári ellátásáról, illetve azon városi könyvtárak, amelyek a megyei könyvtár koordináló tevékenysége mellett alkalmasak különböző térségi feladatok ellátására.
- Megrendelő önkormányzatok vagy önkormányzati társulások.
- Szolgáltatást fogadók: kistelepülések könyvtárai, könyvtári szolgáltató helyei, szolgáltatást más formában fogadók (pl. teleházak), mozgókönyvtári állomáshelyek.
A KSZR megrendelhető szolgáltatásai
Alapszolgáltatások
- dokumentumellátás, dokumentumszolgáltatás
- információszolgáltatás
Egyéb szolgáltatások
- közösségi szolgáltatások (pl. rendezvények, programok)[10]
- szakmai továbbképzések, használóképzések, felnőttoktatás
- speciális szolgáltatások (pl. a fogyatékkal élők vagy a nemzeti kisebbségek ellátása)
- praktikus szolgáltatások (pl. kötészeti, technikai)
Mozgókönyvtári ellátás, könyvtárbusz[11]
A KSZR működési forrásai
- helyi forrás, a település hozzájárulása
- megyei forrás, a szolgáltató könyvtárak hozzájárulása
- központi forrás, állami hozzájárulás
Jegyzetek
- ↑ Tóth Máté (2004) p. 366.
- ↑ Fehér Miklós (2005) p. 4.
- ↑ Tóth Máté (2004) p. 367.
- ↑ Tóth Máté (2004) p. 368.
- ↑ Tóth Máté (2004) p. 369.
- ↑ Tóth Máté (2004) p. 366-364.
- ↑ Tóth Máté (2007) p. 48.
- ↑ Tóth Máté (2007) p. 49.
- ↑ Skaliczki Judit (2007) p. 4.
- ↑ Skaliczki Judit (2007) p. 11.
- ↑ Skaliczki Judit (2007) p. 12.
Források
- Fehér Miklós: Kistérségi ellátás In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 14. évf. (2005) 2. szám p. 3-6.
- Tóth Máté: Kistelepülési ellátási formák: Szakirodalmi szemle In: Könyvtári Figyelő, 50. évf. (2004) p. 365-402.
- Fehér Miklós: Kistelepülések könyvtári ellátása: Helyzetkép és szakirodalmi szemle In: Könyvtári Figyelő, 48. évf. (2002) p. 367-428.
- Skaliczki Judit: Miért született a KSZR? In: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR): Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról, Budapest: KI, 2007. p. 4-5. ISBN 963 201 625 4
- Könyvtárfejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élők számára In: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR): Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról, Budapest: KI, 2007. p. 6-19. ISBN 963 201 625 4
- Tóth Máté: A könyvtárbusz a kistelepülések ellátásában In: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR): Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról, Budapest: Könyvtári Intézet, 2007. p. 48-56. ISBN 963 201 625 4
- Pesti Hírlap naptára az 1916. szökőévre, 26. évf. p.: 197-198 + fényképmelléklet