Mono-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mono-tó
Wfm mono lake landsat.jpg
Ország(ok)  Amerikai Egyesült Államok
Hely Mono megye, Kalifornia
Elsődleges források Rush Creek
Elsődleges lefolyások nincs
Hosszúság7.5 km
Szélesség7.5 km
Felszíni terület180 km2
Átlagos mélység17 m
Legnagyobb mélység48 m
Víztérfogat2 970 km3
Part hossza25 km
Tszf. magasság1944 m
Szigetek Negit, Paoha és sok kis sziget valamint kiemelkedő sziklák
Elhelyezkedése
Mono-tó (Kalifornia)
Mono-tó
Mono-tó
Pozíció Kalifornia térképén
é. sz. 37° 59′ 46″, ny. h. 119° 02′ 23″Koordináták: é. sz. 37° 59′ 46″, ny. h. 119° 02′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mono-tó témájú médiaállományokat.

A Mono-tó (Mono Lake) egy lefolyástalan, mocsaras sós tó Mono megyében, Kaliforniában, Lee Vining település közelében.[1]

A Mono-tó a Mono-medencében alakult ki, mely egy lefolyástalan medence, nincs kifolyása az óceán felé. Mivel a tónak nincs kifolyása, feldúsult benne a só, és lúgos lett a víz. Ez a sivatagi tó egy szokatlan ökoszisztéma része lett, a sórák kedvelt élőhelye, és ennek következtében milliónyi költöző madár látogatja a medencét, akik itt fészkelnek.[2][3] A tó környékén élnek a Kutzadika indiánok, kik a tóban élő lugos légy lárváiból táplálékot nyertek. Korábban a tó vizét leterelték Los Angeles vízellátása céljából, de a helyi közösség ezt megakadályozta és jogi úton kényszerítették Los Angeles városát, hogy táplálja vissza a vizet.

Geológia[szerkesztés]

A medence 5 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkáni tevékenység nyomán.[4] A Mono Lake 760 000 éve alakult ki egy nagyobb tó maradványaiból, mely egykor befedte Nevada és Utah mai területét. A legutóbbi jégkorszak idején a tó 270 méter mély lehetett.[5] Jelenleg a Mono Lake egy geológiailag aktív terület a Mono-Inyo kráterek vulkanikus láncolatában. A legutóbbi vulkánkitörés 350 éve volt, melynek nyomán képződött a Paoha-Sziget.

Limnológia[szerkesztés]

A tó közel 280 millió tonna oldott sót tartalmaz. A só koncentrációja függ a tó vízszintjétől, mely változó. 1941 előtt 50 gramm/liter volt a koncentráció (az óceánok vize 31,5 g/l). 1982-ben 99 g/l lett a tó szintjének csökkenése miatt. 2002-ben 78 gr/l volt és azt várják, hogy 69 gr/l szinten stabilizálódik.[6] A múltban a tó meromiktikus volt, vagyis kémiai rétegződést mutató tó volt, ahol nem keveredik az alsó sósabb réteg a felső kevésbé sós réteggel.[7] A változásokat az 1994 és 2004 közötti elterelés okozta. Jelenleg a tó meromixis jellegű, vagyis a rétegek keverednek. Eredetileg a tó monomiktikus volt, ami azt jelenti, hogy évente legalább egyszer a mélyebb részek keveredtek a sekélyebb részekkel, és ezáltal oxigén és egyéb ásványok jutottak a mélybe.[8]

Állatvilág[szerkesztés]

A magas sótartalom és a lúgosság miatt (pH=10) őshonos halak nem élnek a tóban.[9] Sórákok (Artemia monica)egy faja endemikus élőlények a tóban. Egy melegebb nyári hónapban 4-6 billió rákocska lakik itt. Ezek a rákok emberi fogyasztásra alkalmatlanok, de a tavat látogató madarak egyik fő tápláléka. A sórákok mikroszkopikus algákat esznek. Az élelemlánc ezeken az algákon alapul. Márciusra zöldell a tó a sok algától.[10] A lugos légy (Ephydra hians) a tó partjai mellett él, és betokozódik egy kis légbuborékba, ahol tojást rak le. Ezek a legyek fontos táplálékaik a költöző madaraknak, akik ide látogatnak. Közel 2 000 000 vízimadár 35 faja látogatja a Mono Lake vizeit. Itt pihennek és fészkelnek. Néhány idelátogató madárfaj: amerikai gulipán, ékfarkú lile, szalonkafélék, feketenyakú vöcsök, halaropus, vékonycsőrű víztaposó.[11] A költöző madarak mellett van néhány faj, akik hónapokat töltenek a tónál. A Nagy Sóstó után a Mono Lake a második legnagyobb költőhelye a kaliforniai sirálynak.

Őshonos amerikaiak[szerkesztés]

A Mono-tó indiánjai az északi Paiutékhoz tartozó Kutzadikok. A Kutzadikok takarmányozásra használták a lugos légy lárváit.[12][13] A “Mono” kifejezés a "Monachi"-ból ered, mely egy Yokut kifejezés azokra a törzsekre, akik a Sierra Nevada lankáin éltek.[14] Jelenleg a Mono Rezervátum Big Pine és Bishop környékén van, valamint Fresno megyében, Kaliforniában.

Konzerválási erőfeszítések[szerkesztés]

A tavat többször is kiszáradás veszélye fenyegette (vízelterelés, stb.) A Kaliforniai Vízügyi Felügyelőség rendeletet adott ki a tó megmentésére és stabilizálásra 1994-ben. 1941-ben 1956 m volt a tó szintje (tengerszinttől), 2012-ben 1946 m volt. A cél: 1948 m vízszint stabilizálása, az időnkénti száraz évszakok ellenére is.[15]

Irodalom[szerkesztés]

  • Tierney, Timothy: Geology of the Mono Basin. (hely nélkül): California: Kutsavi Press, Mono Lake Committee. 2000. ISBN 0-939716-08-9  
  • Harris, S.L: Fire Mountains of the West: The Cascade and Mono Lake Volcanoes. (hely nélkül): Mountain Press. 2005. ISBN 978-0-87842-511-2  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Sablon:Gnis
  2. Birds of the Basin: the Migratory Millions of Mono. Mono Lake Committee. (Hozzáférés: 2010. december 2.)
  3. Carle, David. Introduction to Water in California. Berkeley: University of California Press (2004). ISBN 0-520-24086-3 
  4. Tierney 2000, p. 45
  5. Harris 2005, p. 61
  6. "Mono Lake FAQ". Mono Lake Committee. http://www.monolake.org/about/faq.
  7. Jellison, R.; J. Romero, J. M. Melack (1998). "The onset of meromixis in Mono Lake: unintended consequences of reducing water diversions". Limnology and Oceanograph 3 (4): 704–11. http://www.aslo.org/lo/toc/vol_43/issue_4/0706.pdf
  8. Jellison, R.; S. Roll (2003). Weakening and near-breakdown of meromixis in Mono Lak
  9. "Living in an Alkaline Environment". Microbial Life Education Resources. http://serc.carleton.edu/microbelife/k12/alkaline/preparation.html.
  10. "Mono Lake". Ecoscenario. http://www.fossweb.com/CA/modules3-6/Environments/activities/mono/content_old.html.
  11. "Birds of the Basin: the Migratory Millions of Mono". Mono Lake Committee. http://www.monolake.org/about/ecobirds.
  12. Kutzadika'a People: Living in Harmony with the Mono Basin". Mono Lake Committee. http://www.monolake.org/about/kutzadikaa
  13. Dave Gracer. "A Tale of Kutsavi". Small Stock Foods. http://www.smallstockfoods.com/projects/a-tale-of-kutsavi/.
  14. Farquhar, Francis (1926). Place Names of the High Sierra. San Francisco: Sierra Club. http://www.yosemite.ca.us/library/place_names_of_the_high_sierra/m.html.
  15. "Monthly Lake Levels". Mono Basin Research Clearinghouse. http://www.monobasinresearch.org/data/levelmonthly.htm.

Képek[szerkesztés]