Molnár János (országgyűlési képviselő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Molnár János
Született 1850. május 5.
Tát
Elhunyt 1919. február 11. (68 évesen)
Esztergom
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása apát-plébános,
országgyűlési képviselő,
kanonok
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Molnár Nepomuk János (Tát (Esztergom megye), 1850. május 5.Esztergom, 1919. február 11.) apát-plébános és országgyűlési képviselő, kanonok.

Élete[szerkesztés]

Gimnáziumi és teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1872. szeptember 21-én pappá szenteltetett és káplán lett Esztergomban a Vízivárosban; 1880. július 21-én esztergomi, 1881. január 25-én pedig komáromi plébánossá választották. 1883. május 1-jén mindenszentekről nevezett egedi apát lett. Több ízben utazott külföldön. Nagyobb politikai szerepét 1890-ben kezdte, a Csáky-féle rendelet kibocsátása alkalmával, amennyiben annak áthágásáért 26-szor volt vádolva. A néppárt központi irodájának vezetője és a párt egyik elnöke volt. 1896-tól a sopronmegyei Eszterháza kerületet képviselte az országgyűlésen és a közlekedési bizottság tagja volt. XIII. Leó pápa 1897. október 4-én pápai praelátussá nevezte ki. Az 1898. őszi és téli obstrukció idején, mint a néppárt országgyűlési vezére, pártja részéről ő írta alá a békepaktumot (1899. február).

Álneve: Cassiodor (hírlapi cikkek és költemények alatt 1868-tól).

Írásai[szerkesztés]

Cikkei az István bácsi Naptárában (1870. Paulai sz. Vincze leányai, úgynevezett irgalmas-nénék rövid története s hazánkban áldásos működésök, figyelemmel esztergomi nevelőintézetökre, pályadíjas mű, 1873. A türelemről); az Új Magyar Sionban (1877. könyvism., 1878. A mormon hitfelekezetről, 1891. A socialismusról és a socialdemokratákról); költeménye Smith H. után a Katholikus Szemlében (1889.).

Munkái[szerkesztés]

  • Tofana. Pályakoszorúzott elbeszélés. Szerzője Wiesing János. Magyarítá… Esztergom, 1874.
  • Emlékeim Belgium, Anglia s Hollandiából. Esztergom, 1875. Két kötet.
  • A szent szék függetlensége. Írta Manning bibornok. Angol eredetiből ford. Esztergom, 1878.
  • Jézus szeretete a bűnbánók iránt. Irta Manning bibornok. A 4. angol kiadás nyomán ford. Esztergom, 1878.
  • Bízzál Istenben. Irta Manning H. E. westminsteri bibornok-érsek. Ford. Esztergom, 1878.
  • Korunk négy főhibája. Irta Manning H. E. Ford. a 2. angol kiadás nyomán. Bpest, 1879. (Különnyomat a M. Állam 40-85. sz.-ból).
  • Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1884. aug. 20. a budai helyőrségi templomban mondott. Esztergom, 1884.
  • Jézus szent szivének diadala korunkban. Feltüntetve tiszteletreméltó (venerabilis) Barát Zsófia, s az általa alapított, Jézus szent szivéről nevezett (Sacré-Cœur) zárdaszűzek történetében. Esztergom, 1885. (Különny. a Jézus Szent Szivének Hirnöke 1881-84. évf.).
  • Miért él az ember a világon? Szent beszéd, melyet 1888. szent Szilveszter estéjén a komáromi szent András-templomban mondott. Komárom, 1889.
  • Nem mese a hétfejű sárkányról. (A hét főbűn). Komárom, 1893. (Ism. Katholikus Szemle).
  • Az országgyűlésen 1898. febr. 9. elmondott beszéde a mezőgazdaság bajairól és orvosszereiről. Bpest, 1898.

Szerkesztette az Isten Igéje c. egyházszónoklati havi folyóiratot 1881. júliustól 1883 végeig Esztergomban.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1896 óta) vannak.

Források[szerkesztés]