Molnár Ákos (író)
| Molnár Ákos | |
| Született | Mandel Ákos 1893. december 10.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1945. február (51 évesen) Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | novella, elbeszélés, regény |
| Irodalmi díjai | Mikszáth-díj |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Molnár Ákos, született Mandel (Budapest, 1893. december 10.[4] – Budapest, 1945. február 12.)[5][6] magyar író.
Élete
[szerkesztés]Kispolgári, izraelita vallású családban született. Szülei Mandel Károly bankbizományos és Pollák Kornélia (1872–1921)[7] voltak.[8] Hegedűművésznek készült, azonban az első világháborúban elveszítette egyik karját és idegsokkot kapott. Ezután egy ideig bankhivatalnokként dolgozott, majd teljesen az írói hivatás felé fordult.
1918. július 1-jén a Terézvárosban nőül vette Keller Vilmos és Taussig Janka lányát, Erzsébetet.[9]
Művei többnyire a kispolgárság életéről szólnak, saját tapasztalatait vagy történelmi eseményeket dolgozott fel. Stílusa élénk és könnyed. 1929-ben Végre egy jó házasság című regényét Mikszáth-díjjal jutalmazták. Publikált a Nyugatban és a Népszavában is (A börtön – 1926. 8. szám). Kivételt képez mind témájában, mind stílusában A császár dajkája című regénye, mely az 1848 előtti erdélyi parasztmozgalom vezetőjéről, Varga Katalinról (1802–1852) szól. Legtöbb kiadást Magyarországon Szerencsés Imréről írott életrajzi regénye, A hitehagyott élt meg. Műveit lefordították francia, portugál és német nyelvre.
1945 februárjában német katonák hurcolták el feleségével együtt otthonából, majd kivégezték őket.
Halála után – sokak szerint méltatlanul – elfeledte a közönség. Jóslat című kötete még 1963-ban ismét megjelent, de művei csak a Múlt és Jövő Kiadó 2005-ben indított sorozatával kezdtek újra elérhetővé válni. Ezekhez a kötetekhez Kőbányai János írt utószót.
Főbb művei
[szerkesztés]- Gyereknek lenni (elbeszélések, Budapest: Genius, 1926, 1930)
- Végre egy jó házasság (regény, Budapest: Pantheon, 1929, Az új magyar regény) Mikszáth-díj
- újabb kiadás: Múlt és Jövő, 2006, ISBN 963-9512-21-4
- Jóslat (hét novella, Budapest: Pantheon, 1932)
- újabb kiadás: Magvető, 1963
- Tizenkét lépés (regény, Budapest: Dante, 1933)
- újabb kiadás: Múlt és Jövő, 2005, ISBN 963-9512-15-X
- A császár dajkája (regény Varga Katalinról, Budapest: Dante, 1935, 1939, A magyar regény mesterei)
- egyéb kiadás: Harmonia Kulturbizottság, 1938, Magyar írás – Magyar lélek
- A hitehagyott (Fortunatus Imre regényes életrajza, Budapest: Tábor, 1937, 1938, 1940)
- újabb kiadás: Múlt és Jövő, 2005, ISBN 963-9512-14-1
- Szabadulás (regény, Budapest: Tábor, 1941)
Külföldön megjelent
[szerkesztés]
- Zwölf Schritte (Tizenkét Lépés, Berlin: Piper, 2007, ISBN 3-492-25765-8, fordító: Christina Kunze)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar zsidó lexikon (magyar nyelven), 1929
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 2945/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 912/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ A halálozás bíróilag lett megállapítva. Budapesti I-III. kerületi járásbíróság Pk. III. 5382/5/1946-4. sz. végzés
- ↑ Molnár Károlyné Pollák Kornélia halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3873/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 576/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 712/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
Források
[szerkesztés]- szerk.: Kenyeres Ágnes: Molnár Ákos, Magyar életrajzi lexikon. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 28.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Új szó. Szerk. Halasy András. [Bp.], MEFHOSZ, 1937.
