Molnár Ákos (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár Ákos (egyértelműsítő lap).
Molnár Ákos
SzületettMandel Ákos
1893. december 10.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1945. február (51 évesen)
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró
Írói pályafutása
Jellemző műfajoknovella, elbeszélés, regény
Irodalmi díjaiMikszáth-díj
Sablon • Wikidata • Segítség

Molnár Ákos, született Mandel (Budapest, 1893. december 10.[4] – Budapest, 1945. február 12.)[5][6] magyar író.

Élete[szerkesztés]

Molnár Ákos 1893. december 10-én Budapesten született kispolgári, izraelita vallású családban. Szülei Mandel Károly bankbizományos és Pollák Kornélia (1872–1921)[7] voltak.[8] Hegedűművésznek készült, azonban az első világháborúban elveszítette egyik karját és idegsokkot kapott. Ezután egy ideig bankhivatalnokként dolgozott, majd teljesen az írói hivatás felé fordult.

1918. július 1-jén a Terézvárosban nőül vette Keller Vilmos és Taussig Janka lányát, Erzsébetet.[9]

Művei többnyire a kispolgárság életéről szólnak, saját tapasztalatait vagy történelmi eseményeket dolgozott fel. Stílusa élénk és könnyed. 1929-ben Végre egy jó házasság című regényét Mikszáth-díjjal jutalmazták. Publikált a Nyugatban és a Népszavában is (A börtön – 1926. 8. szám). Kivételt képez mind témájában, mind stílusában A császár dajkája című regénye, mely az 1848 előtti erdélyi parasztmozgalom vezetőjéről, Varga Katalinról (1802–1852) szól. Legtöbb kiadást Magyarországon Szerencsés Imréről írott életrajzi regénye, A hitehagyott élt meg. Műveit lefordították francia, portugál és német nyelvre.

1945 februárjában német katonák hurcolták el feleségével együtt otthonából, majd kivégezték őket.

Halála után – sokak szerint méltatlanul – elfeledte a közönség. Jóslat című kötete még 1963-ban ismét megjelent, de művei csak a Múlt és Jövő Kiadó 2005-ben indított sorozatával kezdtek újra elérhetővé válni. Ezekhez a kötetekhez Kőbányai János írt utószót.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Gyereknek lenni (elbeszélések, Budapest: Genius, 1926, 1930)
  • Végre egy jó házasság (regény, Budapest: Pantheon, 1929, Az új magyar regény) Mikszáth-díj
  • Jóslat (hét novella, Budapest: Pantheon, 1932)
    • újabb kiadás: Magvető, 1963
  • Tizenkét lépés (regény, Budapest: Dante, 1933)
  • A császár dajkája (regény Varga Katalinról, Budapest: Dante, 1935, 1939, A magyar regény mesterei)
    • egyéb kiadás: Harmonia Kulturbizottság, 1938, Magyar írás – Magyar lélek
  • A hitehagyott (Fortunatus Imre regényes életrajza, Budapest: Tábor, 1937, 1938, 1940)
  • Szabadulás (regény, Budapest: Tábor, 1941)

Külföldön megjelent[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • Zwölf Schritte (Tizenkét Lépés, Berlin: Piper, 2007, ISBN 3-492-25765-8, fordító: Christina Kunze)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyar zsidó lexikon (magyar nyelven), 1929
  2. ↑ születési anyakönyv
  3. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  4. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 2945/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  5. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 912/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. ↑ A halálozás bíróilag lett megállapítva. Budapesti I-III. kerületi járásbíróság Pk. III. 5382/5/1946-4. sz. végzés
  7. ↑ Molnár Károlyné Pollák Kornélia halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3873/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 576/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 712/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új szó. Szerk. Halasy András. [Bp.], MEFHOSZ, 1937.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_Ákos_(író)&oldid=25997816”