Moga indoszkíta király
| Moga | |
 | |
| Moga lóháton. Arcképe, hasonlóan sok más indoszkíta királyéhoz, pénzérméin nem szerepel | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. kb. 85. – i. e. 60. | |
| Uralkodási évei | kb. 25 |
| Elődje | Arkhebiosz |
| Utódja | II. Apollodotosz |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 2. század |
| Elhunyt | i. e. 1. század |
| Testvére(i) | Arta |
| Házastársa | Makhene |
| Gyermekei | Artemidoros |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Moga (i. e. kb. 85–i. e. 60) – görög Mauész (Μαυες), kínai Mao vagy Mukua, szanszkrit Moasza – az első indoszkíta király volt.[1]
Előzmények[szerkesztés]
Moga a szakaurak királya volt. A szakaurak első csoportja i. e. 110. táján, a Karakorum vonulatain, a Khunjerab-hágón átkelve költözött az Indus völgyébe, illetve a Szvat és a Kabul folyó völgyében fekvő Gandhárába, az indiai görögök birtokaira.[2]
Költözésük útvonalát régészeti leletek – sziklákra festett harcosok, lovasok, buddhista sztúpák képei, valamint szaka és parthus uralkodók kharosti írással rögzített neve – jelzik Satial, Gilgit és Hunza környékén.[1]
Kezdetben elismerték a görög fennhatóságot, az i. e. 1. század elején azonban felülkerekedtek, és elfoglalták Takszilát, valamint a görög birtokok egy részét.[3] Fővárosuknak Takszilát tették meg, ezért e csoportot takszilai indoszkítáknak is nevezik.[4]
Uralkodása[szerkesztés]
Uralkodásának idejéből fennmaradtak ezüst és bronz pénzérméi, valamint az úgynevezett takszilai rézlemez, melyet felirata szerint Moga 78. évében készítettek. Moga kapcsolatban állt, meglehet, rokona volt a vele nagyjából egy időben, Kelet-Iránban uralkodó Vononész indoszkíta királynak.[5]
Az i. e. 80. évtől biztosan Moga uralkodott Takszila környékén.[6]
Pénzérméin – melyek a Takszilában korábban vert görög érméket másolják – Zeusz, Niké és más görög istenek láthatók. Tetradrachmáinak egyike-másika – eltérően a ilyenfajta görög érméktől – elefántot ábrázol.[6] Érméin nagykirálynak (szanszkrit nyelven, kharosti írással, maharajasa Moasa) vagy királyok nagy királyának (görög nyelven, görög írással baszileosz baszileon megalou Mauou; prákrit nyelven, kharosthi írással rajtirajasa mahatasa Moasa) nevezi magát.[7]
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Aradi 2012: Aradi Éva. Indoszkíták. HUN-idea, Budapest (2012). ISBN 978-963-7014-66-6
- ↑ Bivar 1984: Bivar, A. D. H. (1984): Maues at Taxila: Problems of his Arrival-Route and Political Allegiance. Journal of Central Asia (Islamabad) 7 (1): 5–15.