Moór Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moór Elemér
Született 1891. december 1.[1]
Hárspatak
Elhunyt 1974. április 22. (82 évesen)[1]
Szeged
Állampolgársága magyar
Házastársa Bognár Margit
(h. 1918–1974)
Foglalkozása
  • nyelvész
  • művelődéstörténész
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (1910–1914)

Moór Elemér (Hárspatak, 1891. december 1.Szeged, 1974. április 22.)[2] magyar művelődéstörténész, nyelvész, a nyelvtudományok doktora.

Élete[szerkesztés]

Moór Károly és Siftár Teréz fia. 1910-től magyar–német szakos a Budapesti Tudományegyetemen, ahol 1914-ben doktorált. 1923-ban írt dolgozatával elnyerte a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíját. 1925-től a Berlini Egyetem magyar lektora volt. Ekkor kezdett szlavisztikával foglalkozni. 1929-ben hazatért és a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola német tanszékének tanára lett egészen 1944-ig.

Irodalomtörténésznek indult, majd névtudománnyal, ős- és néptörténettel, illetve a településtörténet kapcsolódó kérdéseivel foglalkozott, továbbá a történelmi néprajz és művelődéstörténet művelője volt. A magyar, illetve más ős- és néptörténet terén nyelvészeti jellegű hozzájárulása különösen jelentős. Ennek kapcsán sokak megbecsülő tisztelete ellenére időről időre tudományon kívüli eszközökkel történt támadások is érték.

A Népünk és Nyelvünk című folyóirat szerkesztője volt, több cikke jelent meg a Nyelvtudományi Közleményekben.

Felesége Bognár Margit Teréz gimnáziumi tanárnő volt, Bognár Ferenc és Bischiczky Anna lánya, akit 1918. július 24-én Kispesten vett nőül.[3]

A szegedi Belvárosi temetőben nyugszik (XII - kriptasor 55.).

Művei[szerkesztés]

  • 1914 A Toldimonda és német kapcsolatai. Budapest.
  • 1923 Volt-e magyar hunmonda. Budapest.
  • 1927 Ungarische Flussnamen. Ungarische Jahrbücher VI.
  • 1927 Eine Vorrichtung der ungarischen Sperrfischerei. Ungarische Jahrbücher VII.
  • 1929 Zur Siedlungsgeschichte der deutsch–ungarischen Sprachgrenze. Ungarische Jahrbücher.
  • 1930 Bolgártörökök és szlávok és a Melich-féle helynévkutatás. Szeged.
  • 1930 Die slawischen Ortsnamen der Theissebene. Zeitschrift für Ortsnamenforschung.
  • 1933 A magyar nép eredete. Szeged.
  • 1933 Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethnographia.
  • 1935 (Horger Antallal és Mészöly Gedeonnal) Megjegyzések a Magyar Etymológiai Szótár XI. füzetéhez. Szegedi Füzetek.
  • 1936 Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae - Sectio phil. 10. Szeged.
  • 1937 Die Anfänge der höfischen Kultur in Ungarn. Ungarische Jahrbücher.
  • 1937 Hiung-nuk és húnok. Szeged.
  • 1939 A magyar nyelv régi török és mongol jövevényszavai nyelvtörténeti és őstörténeti szempontból. Szeged.
  • 1943 A magyar őstörténet fő problémái. Szeged.
  • 1944 A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete. Szeged.
  • 1945 Egy „Alföldi Községi Lexikon” tervezete. Alföldi Tudományos Intézet 1941-1945-i Évkönyv.
  • 1951 Studien zur Früh- und Urgeschichte des ungarishen Volkes. Acta Ethnografica.
  • 1953 A magyar népnév eredetének kérdéséhez. Nyelvtudományi Közlemények 52.
  • 1955 Slavo-Germanica. Nyelv és irodalom. Szeged.
  • 1956 Die Ausbildung des ungarischen Volkes im Lichte der Laut- und Wortgeschichte. Budapest.
  • 1959 Die Benennungen der Ungarn in den Quellen des IX. und X. Jahrhunderts. Ural-altaische Jahrbücher.
  • 1963 A nyelvtudomány, mint az ős- és néptörténet forrástudománya. Budapest.
  • 1963 Slawischer Einfluss auf das Fischerei- und Jagdwesen der Ungarn im Mittelalter im Lichte des sprachlichen Materials. Acta Ethn. XII, 1—56.
  • 1963 Zur Herkunft der Hunnen mit besonderer Berücksichtigung ihres Namenmaterials. Beiträge zur Namenforschung.
  • 1965 Noch einmal zum Hunnenproblem. Beiträge zur Namenforschung.
  • 1967 A földműves életforma kialakulás népünknél a szláv jövevényszavak tükrében, Magyar Nyelv 1967. 2.
  • 1967 Az éjszakai nyugalom kultúrájának alakulása népünknél. Nyelvtudományi Közlemények 59. 1.
  • 1969 Pénz szavunk származása nyelvi, archeológiai és településtörténeti adatok tükrében. Nyelvtudományi Közlemények LXXI/1.
  • 1970 A nomád magyar törzsek X. századi szállásterületei a Kárpát-medencében. In: Kázmér Miklós - Végh József (szerk.): Névtudományi előadások II. Budapest, 45-50.
  • 1970 Az Árpád-monarchia kialakulásának kérdéséhez. Századok.
  • 1971 Adalékok szláv származású „női” szavaink problémáihoz. Magyar Nyelv 1971. 3.
  • 1971 A Kaukázuson túli állítólagos „szavard-magyarok” kérdéséhez, fő tekintettel annak a chazar-problémával való kapcsolatára. Századok.
  • 1973 A betű-től a könyv-ig. Magyar Nyelv 1972. 2., 3.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]