Ugrás a tartalomhoz

Miszráta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miszráta (مصراتة Mişrātah)
Egy park a város központjában
Egy park a város központjában
Közigazgatás
Ország Líbia
TartományMiszráta
Körzethívószám31
Népesség
Teljes népesség259 056 fő
– elővárosokkal350 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság3 m
Terület2770 km²
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 32° 22′ 40″, k. h. 15° 05′ 24″32.377778°N 15.090139°EKoordináták: é. sz. 32° 22′ 40″, k. h. 15° 05′ 24″32.377778°N 15.090139°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Miszráta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Miszráta (másképp Miszuráta vagy Miszrátáh, arabul مصراتة Mişrātah) Líbia harmadik legnagyobb városa Tripoli és Bengázi után, Miszráta tartomány székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

A Földközi-tenger partján fekszik, a Szidra-öböl mellett, melynek legnyugatabbra fekvő települése. Tengeri kikötőjének neve Kaszr Ahmad.

A város a történelmi Tripolitánia régióban fekszik, Tripolitól 187 km-re keletre. Miszráta környéke sivatagos, de oázisokkal gazdagon tarkított, ahol pálmafák és olajfabokrok teremnek.

Miszráta az ország legjelentősebb ipari városa főként a textiliparnak és vaskohászatnak köszönhetően, de egyúttal Líbia pénzügyi központjának is számít.

Története

[szerkesztés]
A miszrátai főmecset
A líbiai polgárháború során lezajlott miszrátai csata frontvonalai

A települést először a 7. században említik, az Arab Birodalom uralma idején, habár elképzelhető, hogy már korábban, a Római Birodalom alatt is létezett, Thubactis néven, a korai - középkorban arab források is Thubakht néven emlegették. A város az észak-afrikai karavánutak mentén feküdt, így már a 7. századtól fontos kereskedelmi központtá nőtte ki magát.

Az olasz–török háborút követően az Olasz Királyság fennhatósága alá került és az olasz kolonizáció egyik központja lett.

Miszráta történetének legfontosabb része a 2011-es első líbiai polgárháborúban betöltött szerepe. A február 15-én Bengáziban kitört felkelés február 18-ra Miszrátára is átterjedt, elsőként a tripolitániai városok közül. A helyi felkelők február 24-re uralmuk alá vonták a várost, erre válaszul azonban Moammer Kadhafi hadereje körbezárta a várost ostromolni kezdte, melynek során tüzérséget, orvlövészeket és hadihajókat is bevettek, sőt áprilisban nemzetközileg tiltott kazettás bombák használatára is sor került. A helyi felkelők azonban március 20-tól a szövetséges légierő támogatásával rendre visszaverték a város elleni rohamokat, míg végül május 15-re sikerült teljesen visszaszorítani az ostromló sereget, majd ellentámadásba átmenve megkezdték az előrenyomulást Tripoli irányába, melynek ostrománál is részt vettek. A város ostroma során 1083 felkelő esett el, 900 eltűnt, 707 civil halt meg (köztük egy brit és egy amerikai újságíró, valamint egy ukrán doktor), a lojalista harcosok vesztesége 545 halott volt.

Közlekedés

[szerkesztés]

Egy vasútvonal építését javasolták 2008-ban, de 2016-ig nem került sor a tényleges építésére.[1] A Miszrátai repülőtér szolgálja ki a várost.

2019 szeptemberében egy expressz buszjárat indult a repülőtér és Tripoli között.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Welle (www.dw.com), Deutsche: Libya's train project remains off the rails | DW | 20.10.2016 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  2. Tripoli-Misrata airport express shuttle bus service launched (amerikai angol nyelven). LibyaHerald, 2019. szeptember 25. (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)

Források

[szerkesztés]