Minkowski-dimenzió
A Minkowski-dimenzió vagy Minkowski–Bouligand-dimenzió (ismert dobozdimenzió és kapacitásdimenzió néven is), egy eljárás halmazok, főleg fraktális halmazok dimenziójának kiszámítására. Hasonlít a jóval népszerűbb Hausdorff-dimenzióra, de annál könnyebben kezelhető módszert ad.
Általában bármilyen (X,d) metrikus térben lévő S halmaz dimenzióját ki lehet vele számolni, de legtöbbször Rn-beli halmazokra szorítkozunk.
Mint a neve is mutatja, egyszerű leszámlálással határozhatjuk meg a halmaz dimenzióját, a halmazt egyenlő méretű „kockákkal” lefedjük, és vizsgáljuk, hogyan változik a szükséges kockák mennyisége az élhossz függvényében. Ha ez a függvény konvergens, akkor a határértéke lesz a halmaz dimenziója.
Definíciója
Legyen halmaz és . Fedjük le S-t r élhosszúságú diszjunkt kockákkal, azaz keressük azt a legkisebb F halmazt, ami előáll r élhosszúságú diszjunkt kockák uniójaként és . Legyen e kockák száma Nr. Ha az élhosszt változtatjuk, akkor természetesen Nr is változik, azaz értelmezhető az Nr(S) sorozat. Ha ez a sorozat konvergens, akkor S Minkowski-dimenziója
A lefedő halmaz miatt az így definiált dimenziót külső dimenziónak is nevezik.
Ha a határérték nem létezik, akkor is értelmezhető a fedő és az S által lefedett két halmaz, ezek elemszámának limesz szuperiorja és limesz inferiorja lesz a halmaz külső és belső dimenziója.
Kockázás helyett lehetséges a sok esetben kényelmesebben kezelhető Rn-beli gömböket is használni. Ennek a hátránya, hogy nem diszjunkt halmazokkal tudjuk csak lefedni S-t, viszont az elv természetesen vihető át más halmazokra. Az értelmezés ugyanaz marad, csak itt nem a fedő gömbök számát kell érteni, hanem a legkevesebb fedő gömböt tartalmazó halmaz elemszámát.
Tulajdonságai
- Bármely halmaz Minkowski-dimenziója nem kisebb a Hausdorff-dimenziójánál:
- A „klasszikus” ponthalmazokra a hagyományos dimenzióval azonos értéket ad, azaz egy négyzet dimenziója kettő, a körvonalé 1, stb. Annyival erősebb a hagyományos dimenziófogalomnál, hogy a síkidomoktól eltérő ponthalmazok esetén is jól értelmezhető, az elvárthoz közeli értéket ad.
- Egyenértékű azzal, hogy arányos a lefedő kockák élhosszának egy megfelelő hatványával:
Kiszámítása
Példaszámítás
A könnyű áttekinthetőség miatt legtöbbször síkidomokra szokás vonatkoztatni a Minkowski-dimenziót, így itt is ilyen példák szerepelnek főleg. Két példát mutatunk azonban testekre is.
Szakasz Minkowski-dimenziója
Vegyünk egy a hosszúságú szakaszt. Ezt le tudjuk fedni oldalhosszúságú négyzetekkel, ahol , méghozzá n darabbal. Így a lefedő négyzetek száma
- ,
amit a definícióba írva kapjuk, hogy
- .
A határérték alatti összeg első tagjának értéke 0,[1] a kifejezés második tagja pedig triviálisan 1, így
- , amit el is vártunk.
Körvonal Minkowski-dimenziója
A körvonal esetén egy kicsit más módszerhez folyamodunk, ami majd a véletlen fraktálok esetén lesz hasznos. Lényegében nem az sorozatot határozzuk meg, hanem ennek bizonyos r értékekre felvett értékét, majd ebből próbálunk következtetni a dimenzióra. Egyszerűbb esetekben könnyen fel tudjuk írni a megfelelő sorozatot, és így a határérték megállapítható. Ez a helyzet jelen esetben is.
Ha a kört egy négyzettel lefedjük, majd a négyzet oldalain n egyenletesen elhelyezkedő osztópontot veszünk fel, akkor könnyen leszámolhatjuk, hogy a körvonal hány négyzetet metsz.[2] Így a következő sorozatot kapjuk:
Osztópontok száma () |
Lefedett négyzetek () |
---|---|
1 | 4 |
2 | 8 |
3 | 12 |
4 | 16 |
5 | 20 |
Láthatóan a sorozat az alakot ölti. Innen a dimenzió már könnyedén meghatározható:
- ,
ahogy az elvárásunk is volt.
Sierpiński-szőnyeg dimenziója
A Sierpiński-szőnyeg egy kellemesen egyszerű fraktál a Minkowski-dimenzió számítására. A következő iteráció segítségével lehet létrehozni egy négyzetből:
- A négyzetet oszd fel kilenc egyenlő részre az oldalak harmadolópontjainál
- A középső négyzetet vágd ki
- Ismételd a megmaradó négyzetekkel
Mivel a Minkowski-dimenzió a lefedésekkel jellemezhető, a fenti iteráció egyben kiszámítási módot is ad. A négyzetek élhossza ugyanis n iterációs lépés után , a lefedő négyzetek száma pedig . Ezeket a definícióba helyettesítve kapjuk:
Henger dimenziója
Véletlen fraktálok
A véletlen fraktálok esetén reményünk sincsen analitikus alakban felírni a ponthalmaz függvényét, ezért az egyetlen módszer az marad, hogy a fedő téglát n részre osztva felvesszük az N(n) függvényt, és annak viselkedéséből következtetünk a dimenzióra. Ilyen módon ugyanis kaphatunk egy közelítő sorozatot, aminek konvergenciája esetén a határérték lesz a fraktál dimenziója:
- ,
ami éppen a definíciós képlet, mivel n a tégla élhosszának reciproka.
Természetesen ez az eljárás nem véletlen fraktálok esetén is alkalmazható.
Jegyzetek
Források
- I. N. Bronstejn, K. A. Szemengyajev, G. Musiol, H. Mühlig: Matematikai kézikönyv (TypoTeX kiadó, 2000) ISBN 963-9132-59-4
- Gerőcs L., Vancsó Ö. et al.: Matematika (Akadémiai kiadó, 2010) ISBN 978 963 05 8488 3 ISSN 1787-4750
- Bernt Wahl: Fractal Explorer
- Scott Sutherland: Fractal Dimension
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Box-counting dimension című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.