Milorad Pavić (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Milorad Pavić (egyértelműsítő lap).
Milorad Pavić
Pavić a 2007-es belgrádi könyvvásáron
Pavić a 2007-es belgrádi könyvvásáron
SzületettМилорад Павић
1929. október 15.
Belgrád, Jugoszláv Királyság
Elhunyt2009. november 30. (80 évesen)
Belgrád,  Szerbia
Állampolgárságaszerb
Nemzetiségeszerb
HázastársaJasmina Mihajlović ( – 2009. november 30.)
Foglalkozása
  • nyelvész
  • történész
  • fordító
  • költő
  • színműíró
  • egyetemi oktató
  • irodalomkritikus
  • sci-fi író
  • író
  • prózaíró
  • irodalomtörténész
IskoláiBelgrádi Egyetem Filozófiai Kar (1949–1953, BA, irodalomtudomány)
Kitüntetései
  • NIN Prize (1984)[1][2]
  • Meša Selimović-díj (1988)
  • Andrić prize (2001)
Halál oka
SírhelyeBelgrád–Újtemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Milorad Pavić témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Milorad Pavić (Belgrád, 1929. október 15. – Belgrád, 2009. november 30.) szerb regényíró, költő, novellaíró és irodalomtörténész. 1929-ben Belgrádban született, élete során számos verset, novellát és regényt publikált, melyek közül a leghíresebb a Kazár szótár (1984) volt. Megjelenésekor „a 21. század első regényeként” emlegették. Pavić műveit több mint harminc nyelvre fordították le. Rendkívül népszerű volt Európában és Dél-Amerikában, és „a 21. század elejének egyik legérdekesebb írójának” tartották. Számos díjat nyert Szerbiában és a volt Jugoszláviában, és többször emlegették az irodalmi Nobel-díj lehetséges jelöltjeként. 2009-ben halt meg Belgrádban.

Életrajza[szerkesztés]

Milorad Pavić Belgrádban, a Jugoszláv Királyságban született 1929. október 15-én egy előkelő értelmiségi és írói családban[1], „amely a 18. század óta hat generáció óta neves írókat nevelt”.[3] A Belgrádi Egyetemen szerzett irodalomból Bachelor of Arts(wd) fokozatot, majd a Zágrábi Egyetemen(wd) szerzett PhD fokozatot irodalomtörténetből.

Pavić az 1969-ben, illetve 1971-ben megjelent két verseskötetével, a Palimpsesti (Палимпсести) és a Mesečev kamen (Месечев камен) lépett az irodalmi színtérre. Verseit hamarosan lefordították angolra, és bekerült a Contemporary Jugoslav Poems című antológiába. Nem sokkal ezután Pavić a prózaírásnak szentelte magát, és több novellagyűjtemény is megjelent. Pavić első és leghíresebb regénye, a Kazár szótár (Хазарски речник, Hazarski rečnik) 1984-ben jelent meg. Megjelenésekor széles körű kritikai elismerést kapott, és „a 21. század első regényeként” méltatták. A költői szótárként írt könyvet "a kazárok félig képzeletbeli törzsének kvázi történelmi beszámolójaként" írták le.

Pavić második regénye a Предео сликан чајем (Teával festett táj) címet viselte, és 1988-ban jelent meg. Keresztrejtvényként megszerkesztve egy megbukott belgrádi építészt követ, amint Görögországba utazik, hogy nyomon kövesse apja sorsát, aki a második világháború idején tűnt el ott. Pavić még sok regényt írt, köztük Унутрашња страна ветра или роман о Хери и Леандру (A szél belső oldala, vagy A hős és Leander regénye) és a Последња љубав у Цариграду. Приручник за гатање (Utolsó szerelem Konstantinápolyban: Jóslási kézikönyv). A "nagyon fantáziadúsnak" nevezett Pavićról azt mondják, hogy "mindent megtett azért, hogy megzavarja a fikcióírás hagyományos modelljeit, például a történet fejlődését, valamint a kezdet és a vég fogalmát." Úgy írták le, mint "az egyik legérdekesebb író a 21. század elején". Ennek eredményeként többször is szóba került, mint az irodalmi Nobel-díj lehetséges jelöltje.

Az írás mellett Pavić filozófiát tanított az Újvidéki Egyetemen, mielőtt a Belgrádi Egyetemre ment volna. 1991-ben a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia(wd) tagja lett. Ez idő alatt számos orosz szépirodalmi művet fordított le szerb nyelvre. 1993-ban jelentette meg első és egyetlen darabját, Заувек и дан више, позоришни јеловник címmel.

Pavić 2009. november 30-án, 80 éves korában halt meg Belgrádban. Halálát szívroham okozta. Felesége, Jasmina Mihajlović, fia, Ivan és lánya, Jelena gyászolták. Pavićot a belgrádi Novo Groblje(wd) temetőkomplexum "Nagyok sikátorában" temették el.

Művei[szerkesztés]

Pavić eredetileg szerbül írt műveit több mint harminc nyelvre fordították le. Rendkívül fantáziadús szépirodalmáról volt híres, regényei pedig a nyitott végű szerkezet, valamint a mitikus és történelmi összefonódás révén eltértek a hagyományos irodalmi elképzelésektől.

A kazárok szótára[szerkesztés]

A Kazár szótár Pavić első regénye volt, és nemzetközi sikert aratott. 1984-ben íródott, lexikon formátumú regény, amely a kazárok történetét követi nyomon – a Kaukázustól északra, valamint a Kaszpi-tengertől nyugatra és északra elfoglalt népek történetét a 6. és 11. század között. A könyvben a kazárok nagy kánjának egy álma van, amelyet szinte lehetetlen megmagyarázni. Hogy megvilágítsa a dolgot, megidézi a világ három nagy vallásának képviselőit: egy keresztényt, egy zsidót és egy muszlimot. Megkéri őket, hogy magyarázzák el az álmot, megígérve, hogy az egész kazár törzs áttér arra a vallásra, amely a legmeggyőzőbb magyarázatot adja. Három szótárban – egy keresztény, egy zsidó és egy muzulmán – a történet három különböző változatát mutatják be, és ezekből a beszámolókból kell az olvasónak megkísérelnie összefüggő regényt alkotni.

Milorad Pavić emlékműve Belgrádban, a Tašmajdan parkban(wd).

Magyarul[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Добитници Нинове награде за књижевност. [2015. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  2. ↑ НИН online. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
  3. ↑ He thinks the way we dream by D. J. R. Bruckner

Honlapok[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Milorad Pavić című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Milorad_Pavić_(író)&oldid=26830913”