Belgrádi Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Belgrádi Egyetem (Универзитет у Београду)

Rektorat Beogradskog univerziteta.jpg
Alapítva 1808
Alapító Dositej Obradović
Hely Szerbia, Belgrád
Típus
  • állami egyetem
  • nyílt hozzáférést biztosító kiadó
Tanulólétszám 75 047 (2017)
Rektor Vladimir Bumbaširević (2012. október 1. – )
Tagság
  • Európai Egyetemek Szövetsége
Elhelyezkedése
Belgrádi Egyetem (Szerbia)
Belgrádi Egyetem
Belgrádi Egyetem
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 49′ 07″, k. h. 20° 27′ 27″Koordináták: é. sz. 44° 49′ 07″, k. h. 20° 27′ 27″
A Belgrádi Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgrádi Egyetem témájú médiaállományokat.

A Belgrádi Egyetem (szerbül Универзитет у Београду / Univerzitet u Beogradu) Szerbia legrégebbi és legfontosabb egyeteme. Több mint 89 000 hallgatóval és 4200 alkalmazottal jelenleg Délkelet-Európa legnagyobb egyeteme.

Az egyetem 31 karból és nyolc tudományos kutatóintézetből áll. A karok vagy tagozatok akadémiai jellemzőiktől függően öt csoportba vannak osztva: biotechnikai, társadalomtudományi, orvosi, természettudományi és matematikai karok, valamint műszaki tudományi karok.

Története[szerkesztés]

Alapítása[szerkesztés]

A Belgrádi Egyetem főépülete
A Belgrádi Egyetemi Könyvtár
Az egyetem 1890 körül
Japánkert a belgrádi egyetem botanikus kertjében

A mai belgrádi egyetem előfutára 1808-ra nyúlik vissza, amikor a középiskolát Dositej Obradović szerb felvilágosító alapította az első szerb felkelés során. Miután a felkelést 1813-ban leverték, kezdetben bezárták, és csak 1863-ban hozták létre újra a három technológiai, jogi és filozófiai karral. 1905. február 27-én a középiskolát hivatalosan egyetemmé alakították.

A 20. század első fele[szerkesztés]

A Belgrádi Egyetem hatalmas növekedést és terjeszkedést ért meg a második világháború előtti években, különösen a második Jugoszlávia megalakulása után.

A 20. második fele[szerkesztés]

Az 1960-as és 1970-es években az egyetem jelentős regionális és nemzetközi oktatási intézménnyé fejlődött. Sok más országból érkező hallgatót képeztek itt. A szocialista Jugoszláviában az egyetemet tovább bővítették, ugyanakkor hatalmas állami és ideológiai befolyásnak volt kitéve.

Az 1980-as évek óta az egyetemi programok minősége az ország politikai instabilitása miatt romlott. Az ezt követő jugoszláviai háborúk miatt 1990-től egyre nagyobb volt a pénzhiány, és a minőség jelentősen visszaesett.

A Slobodan Milošević-kormány idején az egyetem külső politikai nyomással és a tudományos és közigazgatási autonómia hiányával szembesült. Az 1990-es évek közepétől a Belgrádi Egyetem a politikai ellenzék felismerhető központjává vált Szerbiában. Hatalmas kormányellenes tüntetéseket rendeztek a belgrádi hallgatók és professzorok. 1996 végén, 1997 elején terveket szőttek a Milošević-kormány ellen, aminek eredményeként 1998-ban létrehozták az Otpor hallgatói tiltakozó mozgalmat, amely nagyban hozzájárult a kormány 2000-es megdöntéséhez.

21. század[szerkesztés]

Milošević bukásával, 2000. október 5-én fontos lépéseket tettek a tanítás lehetőségeinek és minőségének javítása érdekében. Az országban számos reform zajlott a felsőoktatásban. Azóta az egyetem nagy erőfeszítéseket tett belső struktúrájának javítására. A minőség ismét emelkedett, de még mindig van lemaradás.

A Belgrádi Egyetem alapító tagja a bloxberg – nemzetközi blokklánc tudományos konzorciumnak.[1]

Belgrádi Egyetemi Könyvtár[szerkesztés]

Az egyetemi könyvtár az egyetlen Carnegie könyvtár Közép- és Kelet-Európában.

Karok[szerkesztés]

Személyiségek[szerkesztés]

Az egyetemhez számos ismert személyiség kapcsolódik, akik tanultak, kutattak vagy tanítottak benne.

Ezen személyek listája megtalálható a Belgrádi Egyetem híres embereinek listájában

1931-től két évig jogi karra járt Lazar Brankov, a Rajk-perben elítélt kommunista politikus.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Belgrad című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.