Mikó-kastély (Oltszem)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mikó-kastély
Település Oltszem
Építési adatok
Építési stílus klasszicista

A székelyföldi késő klasszicista építészet egyik jelentős, nagyon jó állapotban lévő alkotása az oltszemi Mikó-kastély a falu északi szélén, az Olt jobb oldali teraszán, magas kőfallal övezett területen áll. A település szélén fasorral szegélyezett sétány vezet az egykori grófi birtok mélyén álló Mikó-kastélyhoz, melyben 1973-tól a közelmúltig értelmi fogyatékos gyermekek iskolája működött.

Története[szerkesztés]

Oltszem már a 13. századtól kezdve a közös őstől származó Mikó és Nemes családok birtoka volt. A falu határában különböző történeti korokból származó erődöket tártak fel a régészek. Az ásatások során a római castrum és annak alapjain lévő középkori erődítmény is felszínre került, amely egykor a Mikó-kastélypark területén lehetett.

A napjainkban látható műemlék épület helyén egykor a Mikó család 18. századi udvarháza állott, melynek alapfalait az 1970-es években tárták fel. A régészeti feltárás igazolta, hogy az épületegyüttes az egykor itt álló római castrum falaira épült. A hagyomány szerint a kastélyt a közeli Herecz vár falainak elbontásából származó kövek felhasználásával építették, 1827-ben, (VI.) gróf Mikó Miklós megbízásából. Az építkezési munkálatok dátumát, valamint a megrendelő főúr emlékét kőtábla őrzi az oszlopos előcsarnokban, a főbejárat fölött.

Az 1840-es években, az építkezési munkálatok befejezése után a szobákat falképekkel díszítették, melyet a hagyomány szerint Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester készített.

A 19-20. század fordulóján a kastélyban nagyobb átalakítási és modernizálási munkálatokat végeztek. A belső dekoráció értékes része a vadászterem historizáló faburkolata, beépített szekrényei és ajtókeretei, amelyek a kor rangos bútorművészeti emlékei. A kastélyt egykor díszes park övezhette, ezt igazolja a keleti, lejtős oldalon még ma is álló épület.

Mikó Miklós halála után a kastély Eszter lánya házassága révén a zabolai Mikes grófok tulajdonába került. A Mikes család birtokába jutott épületet kényelmessé, lakályossá tették, akkor alakították ki a fürdőszobákat és fűtésrendszert, ugyanekkor készülhetett a park fürdőmedencéje is.

Az első világháború után a kastélyt egy brassói szász kereskedő, Emil Schmutzler vásárolta meg gróf Mikes Ármintól, akinek leszármazottai és örökösei, a Németországban élő Ingeborg Pildner von Steiburg és Georg Emil Schmutzler visszaigényelték a birtokot.

Leírása[szerkesztés]

A 19. század első felében divatos klasszicista stílusban épült oltszemi Mikó-kastély, szimmetrikus homlokzatú, oszlopos előcsarnokú műemlék épület. A földszintes, alápincézett, kétmenetes épület fölé háromszögű oromzatú padlásablakokkal megvilágított manzárdtető magasodik. A főhomlokzaton dór fejezetes pilaszterekkel elválasztott, 5-5 egyenes záródású ablak fogja közre a faoszlopos portikuszt, melynek szélső oszlopközeit kovácsoltvas rács zárja.

Az épület középső részén található a nagyterem, két oldalán pedig, kétmenetesen sorakoznak a többi helyiségek. Bugár Mészáros Károly szerint az oltszemi birtok ura, Mikó Miklós kastélya tervezésekor a párizsi Elysée palotát, Napóleon hajdani rezidenciáját vette mintának, ennek földszintes erdélyi mását építette meg saját birtokán.

A kastélyt belső díszítése, az egységes ikonográfiái, valamint a jól megőrződött falkép-sorozatok teszik a Székelyföldön egyedülállóvá. A falképek két csoportba sorolhatók, a háborús ihletésű képek „a zordon vadság" jegyében készültek, a másik csoport képei a béke szigetét idézik, a „nyíltságot" és „barátságot" illusztrálják. A nagyterem falképei a társasági élet egyes jeleneteit ábrázolják, a napóleoni háborút idéző képek a férfi lakosztály falait díszítik, a női lakosztályban egy európai utazás emlékképeit örökíttették meg. Az 1840-es években készült falképek a hagyomány szerint Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester munkái. A kastély belső dekorációjának értékes része a vadászterem historizáló faburkolata, beépített szekrényei és ajtókeretei, amelyek modernizálási munkák alkalmával készültek, és a kor rangos bútorművészeti emlékei. Az épület déli részében eredeti állapotában maradt meg az intarziás parketta és ugyanott még két eredeti színes mázas csempekályha is látható.

Építtetői, tulajdonosai, lakói[szerkesztés]

A napjainkban látható kastélyt, 18. századi udvarház helyén 1827-ben, (VI.) gróf Mikó Miklós megbízásából építették. Az Oltszemen és Fiatfalván is építkező gr. Mikó Miklós (1783-1839) az I. székely huszárezred kapitányaként 1809-ben részt vett a napóleoni háborúkban, amelyek életének meghatározó élményei lettek. Az építtető gr. Mikó Miklós halála után az oltszemi birtok lánya, gr. Mikó Eszter (1821-1855) és annak férje, gr. Mikes (IV.) Benedek (1819-1878) tulajdonába került.

A Mikes családtól az első világháborút követően egy brassói szász kereskedő, Emil Schmutzler vásárolta meg. Az utolsó tulajdonos örökösei, a Németországban élő Ingeborg Pildner von Steiburg és Georg Emil Schmutzler visszaigényelték a birtokot. 1973-tól a közelmúltig értelmi fogyatékos gyermekek iskolája működött az épületben.

Források[szerkesztés]

  • Vofkori László: Székelyföld útikönyve. 2. kötet. Budapest, 1998.
  • Kúriák földje. Háromszék. Sepsiszentgyörgy, 2005.
  • Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt: “Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Csíkszereda, 2011.
  • Könyvben az oltszemi Mikó-kastély

További információk[szerkesztés]