Miguel de la Madrid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miguel de la Madrid Hurtado
De la madrid1.jpg
Mexikó 59. elnöke
Hivatali idő
1982. december 1. 1988. november 30.
Előd José López Portillo
Utód Carlos Salinas de Gortari

Született 1934. december 12.[1][2][3][4][5]
Colima
Elhunyt2012. április 1. (77 évesen)[6][1][2][3][4]
Mexikóváros[7]
Párt Intézményes Forradalmi Párt

Házastársa Paloma Cordero
Gyermekei Enrique de la Madrid Cordero
Foglalkozás
Iskolái
Halál oka tüdőtágulat

Díjak
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1985)
  • José Martí-rend
  • Order of Jamaica
  • Azték Sas Mexikói Érdemrend
  • Akadémiai Pálmák Rend
  • Order of the Sun of Peru
A Wikimédia Commons tartalmaz Miguel de la Madrid Hurtado témájú médiaállományokat.

Miguel de la Madrid Hurtado (Colima, 1934. december 12. - Mexikóváros, 2012. április 1.), egy mexikói politikus volt, az Intézményes Forradalmi Párt tagja, valamint Mexikó elnöke 1982 és 1988 között.

Gyerekkora és fiatalsága[szerkesztés]

1934-ben született Colima városában. Édesapja, Miguel de la Madrid Castro, neves ügyvéd és édesanyja Alicia Hurtado Oldenbourg voltak. Miguel de la Madrid 2 éves volt, amikor apja gyilkosság áldozata lett.[8] Nagyapja Enrique Octavio de la Madrid, Colima állam kormányzója volt.

A Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen szerezte meg első diplomáját jogtudományból, majd a Harvard Egyetem közigazgatási mesterképzését végezte el.

Korai karrierje[szerkesztés]

Már a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen töltött tanulmányai alatt dolgozott a Mexikói Jegybanknál, majd diplomázása után a Mexikói Pénzügyminisztériumban kapott állást 1965-ben. 1970 és 1972 között Mexikó állami olajipari vállalatánál, a Pemexnél dolgozott. 1975-ben Luis Echevarría elnöksége alatt pénzügyminiszter-helyettes lett.

Elnöksége[szerkesztés]

Gazdaságpolitika[szerkesztés]

De la Madrid elődeivel ellentétben határozottan piacbarát, neoliberális politikát folytatott. Évente 100%-al nőtt átlagosan az infláció, aminek mélypontja 1987-ben volt 159%-os növekedéssel. Az 1980-as évek közepére Mexikóban 25%-os volt azok aránya akik nem a szakmájuk szerinti foglalkozást űzték. A jövedelmek csökkentek és a gazdasági növekedés akadozott, hiszen az árnövekedéssel nem tudott a gazdaság lépést tartani.

Az elnöksége alatt neoliberális intézkedéseket vezetett be: külföldi tőkebefektetést ösztönöztek, az állami vállalatok privatizációját valamint adócsökkentést hajtottak végre. Ezen lépések rövidesen felkeltették a Nemzetközi Valutaalap és több nemzetközi megfigyelő figyelmét. 1986-ban belépett Mexikó az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménybe, melynek következtében további reformokat és deregulációkat hajtottak végre. 1982-1988 között 1.155-ről 412-re csökkent le az állami vállalatok száma. Az elődei hibás gazdaságpolitikája miatt kénytelen volt elnöksége megszorító intézkedéseket hozni.[9]

Választási reform[szerkesztés]

1986-ban elnöksége alatt komoly választási reformokat hajtottak végre: 100-ról 200-ra növelték az arányos képviseletben, többmandátumos választókerületben megválasztható képviselők számát, a Képviselőházi választásokon. A szenátusi választások esetén meghatározták, hogy egy választáson csak a mandátumok felére választható meg képviselő 3-3 évente. Minden állam 2 szenátort delegál egy-egy ilyen választás esetén és a Szövetségi kerület 2-t. Mexikóváros törvényhozását is létrehozták.[10]

Pártszakadás a PRI-ben[szerkesztés]

1986 októberében a PRI képviselőinek egy csoportja Cuauhtémoc Cárdenas, Porfirio Muñoz Ledo és Ifigenia Martínez vezetésével megalapították a párton belül, a Demokratikus Folyam nevű baloldali szárnyat. Céljuk az volt, hogy a párt elnökjelöltjeinek megválasztására átlátható szabályok legyenek. Amikor kezdeményezésük nem ért célba, akkor kiléptek a pártból.[11]

Gyilkossági kísérlet[szerkesztés]

1984. május 1-én egy kormányellenes aktivista, José Antonio Palacios Marquina többed magával molotov koktélokat dobott az elnöki palotára.

San Juanico robbanás[szerkesztés]

1984. november 19-én a Mexikó államban levő San Juan Ixhuatepec településén levő cseppfolyós probán-bután gáztartályok szivárogni kezdtek, amit sajnos nem tudtak megállítani, tűz keletkezett és a tartályok közül több is felrobbant.[12] A robbanás miatt a közelben levő San Juan falu teljesen megsemmisült, minden épült lángokban állt, a benne levő emberekkel együtt. 500-600 halottja lett a robbanásnak és 7 ezren súlyosan megsérültek. November 20-án de la Madrid elnök a helyszínre látogatott, majd felállítottak egy bizottságot, amit a házak újraépíttetésével és a túlélők megsegítésével bíztak meg. December 22-én nyilvánosságra hozták, hogy a Legfőbb Ügyészség az állami olajvállalatot, a Pemexet találta felelősnek a katasztrófa miatt és a túlélők kártérítésére kötelezték a vállalatot. Az állami vállalatot a tragédia miatt korrupcióval és alkalmatlansággal vádolták meg.[13]

1985-ös mexikói földrengés[szerkesztés]

1985. szeptember 19.-én 8.0-s erősségű földrengés rázta meg Mexikóvárost, ahol 5 ezren vesztették életüket a rengések miatt. De la Madrid népszerűsége kárt szenvedett, a katasztrófahelyzet félrekezelése miatt, ugyanis kabinete nem akart nemzetközi segélyeket elfogadni. Amiatt is kritika érte az elnököt, hogy a kabinete a külföldi adósságok törlesztése helyett nem a károk helyreállítására fordított több forrást. A kabinet eleinte nem akarta kérni a hadsereg segítségét a mentési munkálatokra, később pedig több járőrt vezényeltek az utcára, hogy megakadályozzák az utcai fosztogatásokat, akik a katasztrófahelyzet miatti zűrzavart kihasználták. A földrengés rengeteg nehézséget okozott az akkor már majdnem 60 éve kormányon levő Intézményes Forradalmi Pártnak. Ugyanis a gazdagabb, fejlett országok küldtek volna segélyt Mexikónak, de a PRI mindegyik politikusa elutasította azt, a Mexikói Külügyminisztérium is tájékoztatást adott ki, hogy nem kértek segélyt.[14]

1986-os labdarúgó világbajnokság[szerkesztés]

1986-ban De la Madrid vezetése alatt tartották meg Mexikóban a labdarúgó világbajnokságot. A bajnokság ellen több tüntetés is volt, hisz Mexikó épp gazdasági válságban volt valamint az 1985-ös földrengés után próbált kilábalni, ami miatt sokan a VB megrendezését pazarlásnak és felesleges pénzkidobásnak tartották.[15] Május 31.-én a világbajnokság nyitógálájának helyt adó Estadio Azteca stadion mellett az elnök beszédet tartott, de a 100 ezer fős tömeg kifütyülte őt. Így tiltakoztak De la Madrid kabinetének, amiért rosszul kezelték a földrengés utáni helyzetet.[16][17][18]

Drogkereskedelem elleni harc[szerkesztés]

Az 1960-as és 1970-es években egyre nőtt az USA-ban az illegális szerfogyasztás, ami miatt az USA-nak egyre fontosabb lett a Mexikóból származó drogkereskedelem elleni harc. Az 1980-as években Ronald Reagan és George H. W. Bush amerikai elnökök harcot hirdettek a Mexikóból beáramló kábítószer miatt. Az USA Kábítószerelleni hivatala kiterjesztette működését ennek következtében Mexikó területére, a helyi hatóságok beleegyezése nélkül. 1987-ben De la Madrid elnök a drogcsempészetet nemzetbiztonsági problémának minősítette és a mexikói kábítószerellenes politikai újraszervezését sürgette. Csak ebben az évben 17 ezer embert tartoztattak le drogkereskedelem miatt. Azonban a frontvonalban dolgozó rendőröket gyakran lefizették kenőpénzzel a drogkereskedők emellett a rendőrség és a drogkereskedelemben résztvevő bűnszervezetek közti erőszak is egyre nőtt. A drogkereskedelemmel összefüggésben az amerikai-mexikói viszony jelentősen megromlott Enrique "Kiki" Camarena ügynök elrablásával és megölésével 1985-ben.[19] 1984-ben Camarena vezetésével a mexikói hatóságok razziát tartottak Chihuahua államban egy feltételezett elosztó központban, 1985 februárjában Camarenát elrabolták majd megkínozták és megölték. Holttestét 1 hónappal később találták meg. Erre válaszul az USA a DEA különleges egységét küldte el, hogy koordinálja a gyilkosság miatti nyomozást. A nyomozásba a mexikói hatóságok közbeavatkoztak, beleértve Manuel Ibarra Herrerát, a Mexikói Szövetségi Rendőrség volt igazgatóját és Miguel Aldana Ibarrát, az Interpol egykori mexikói igazgatóját.

Források[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Murió Miguel de la Madrid a causa de enfisema pulmonar. (Hozzáférés: 2012. június 28.)
  7. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Fuerte de caracter y muy integro Miguel de la Madrid. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  9. Duncan, Richard. An Interview with Miguel de la Madrid [archivált változat] (2005. június 21.). Hozzáférés ideje: 2022. február 5. [archiválás ideje: 2008. december 21.] 
  10. Delgado de Cantú, Gloria M.. México, estructuras política, económica y social. Pearson Educación, 123–124. o. (2003) 
  11. Foweraker, Joe. Popular Movements and Political Change in Mexico. Lynne Rienner Publishers, 129. o. (1990) 
  12. Lezuhant a Nap a városra. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  13. La reconsturicción de la identidad de San Juan Ixhuatepec, Tlalnepantla de Baz Estado de Mexico - 1984-2006. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  14. MEXICO’S ’85 EARTHQUAKE DIDN’T START A REVOLUTION. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  15. No queremos goles, queremos frijoles”, 1986. május 8. (Hozzáférés ideje: 2018. február 20.) (spanyol nyelvű) 
  16. LAS RECHIFLAS AL PRESIDENTE MARCARON LA INAUGURACION: AL SEGUNDO JUEGO ASISTIO SIGILOSAMENTE (spanyol nyelven). Proceso, 1986. június 7. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  17. HACE 25 AÑOS SE INAUGURÓ EL MUNDIAL DE MÉXICO 1986 (spanyol nyelven). Record, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  18. ¿Por Qué Perdimos?: Reflexiones Desde El Anonimato De Un Ciudadano Sin Futuro (es nyelven) (2013. március 12.). ISBN 9781463352714 
  19. Kiki” Camarena: El agente encubierto de la DEA que fue asesinado tras descubrir a los primeros narcos de México. (Hozzáférés: 2022. február 2.)